Az emléknap egy tisztelgés, a Beneš-dekrétumok következtében Magyarországra telepített mintegy százezres magyarság előtt, akiket megfosztottak az állampolgárságuktól, vagyonuktól, közösségüktől és legfőképp szülőföldjüktől. Április 12-ét a Magyar Országgyűlés 2012-ben nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok hivatalos emléknapjává.
Réte egy több ezer éve lakott település. Magyarok, hunok, avarok, kelták és szkíták alkották lakosságát. Az 1910-es népszámláláskor a lakosság 97%-a vallotta magát magyarnak, és ez az arány az 1940-es népszámláláskor sem változott. A 2011-es népszámláláskor viszont a magyar lakosság létszáma már csak 37% volt. Ennek fő oka, hogy 1947-ben a rétei lakosság életébe is brutálisan beavatkoztak a politikusok.
A rétei megemlékezés egy ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban, amelyben közreműködtek: Bohony Beáta, lelkipásztor, Heriban László, nyugalmazott plébános, és az Immanuel Velünk az Isten című ökumenikus énekkar. A megemlékezést követően bemutatták, a református templom mellett elhelyezett emlékművet, amelynek bemutatására a kitelepített magyarok leszármazottai is ellátogattak.
Az esemény végén interjúra hívtuk Dóka Esztert, Dóka István, kitelepített felvidéki magyar dédunokáját, akinél arról érdeklődtünk, hogy mit jelent számára ez a nap, továbbá milyen érzések töltik el, amikor a kitelepített magyarok szóba kerülnek, és mennyire jár ez az emlék generációs traumákkal.
Azt gondolom, hogy az én életemet még mindig nagyon meghatározza ez az esemény. Viszont már viszonylag idősebb voltam, amikor megtudtam, hogy ez egyáltalán megtörtént a mi családunkkal, és akkor se részletesen. Most, hogy közelgett ez az esemény, jobban beleástam magam, több információt kaptam, de nem eleget, viszont nagyon sokat jelent ez számomra.
Tomovics Miroszláv, helytörténész, aki jelentős ideje kutatja a kitelepített magyarokat, továbbá dokumentumfilmet is készített ebben a témában, arról nyilatkozott, hogy a mai generáció számára mi lenne április 12. tanulsága, és beszélt arról is, hogy milyen módon erősítheti meg nemzeti tudatunkat ez a nap.
A tanulság az, hogy ez a mi falunkat is megpecsételte, de nemcsak, hogy megpecsételte, de egyszerűen tönkre is tette. Azóta nincs vezetőnk, mivel a vezetőinket mind elüldözték, akkor kitelepítették, és még ez se volt elég, ezért is az emlékmű címe, hogy "Elüldözöttek és kitelepítettek". Sokan nem tudják, hogy mit jelent az elüldözöttek. Voltak olyan rétei lakosok is, akiket csak úgy kivittek a Dunához, beültették őket egy csónakba és áthajtották, és nem vihettek magukkal semmit.
Laki László, a Terra Rethe elnöke összefoglalta, hogy a jeles emléknapokon kívül, milyen módon igyekeznek összetartani a magyar közösséget, hogy kulturális identitásukat megőrizni.
Az eddigi előadások és rendezvények többnyire emlékezetpolitika jellegűek voltak. Vendégül láthattunk politikai személyeket, hazajárókat, és értékmentő aktivistákat. Ezek a személyek olyan hiánypótló rendezvényekkel tudták az összegyűlteket elkápráztatni, amelyek valamiféle szemléletváltásra tudják a lakosságot ösztönözni, legalábbis ez a célunk.
Az esemény a Himnusz közös eléneklésével ért véget. Összefoglalónkat itt tekinthetik meg:
