"Szlovákiában is megtörténhet" - Viharvadászt kérdeztünk a csehországi tornádóról
Közép-Európában ritkán szembesülünk a természet valódi erejével, tegyük hozzá gyorsan, szerencsére. A folyószabályozásoknak köszönhetően ritkábbak az árvizek, földrengések alig-alig fordulnak elő, ha igen, azok is gyengék, tornádóval pedig még ritkábban találkozunk.
Bár a csehországi képsorokban egy monitor mögül nézve van valami egészen lenyűgöző, a sokkoló felvételek mögött komoly emberi tragédiák húzódnak. A Hodonín és Moravská Nová Ves mellett pusztító tornádó házakat tarolt le, autókat, kamionokat borított fel, tetőszerkezeteket sodort kilométernyit távolságra, számtalan fát pedig tövestül csavart ki a földből. A viharban több tucatnyian megsérültek, három ember életét nem sikerült megmenteni, ők a romok alatt lelték halálukat.
A közép-európai szolidaritás szerencsére nem veszett el, már Szlovákia, Ausztria és Magyarország kormánya is jelezte, készek segíteni, a magyar kabinet például azonnal gyorssegély kiutalását hagyta jóvá a tornádó károsultjainak.
Egy-egy ilyen katasztrófa után óhatatlanul felmerül a kérdés, megtörténhet-e nálunk is hasonló. Elképzelhető-e, hogy egy hét múlva nem Morvaországban, hanem mondjuk a Csallóközben vagy Gömörben játszódnak le hasonló jelenetek (az egyik legmegdöbbentőbb felvétel azé a túlélőé, aki a romok között saját autójára egy raktárépület lerombolt vaskonstrukciója alatt bukkan rá, majd lakonikusan közli a nejével, "megvan a kocsi).
Szemán Viktor amatőr meteorológust, viharvadászt kérdeztük arról, vajon számítanunk kell-e hasonlóra a Felvidéken is. Szemán egyértelmű választ adott, a morvaországi tornádó kialakulása természetes légköri jelenségeknek "köszönhető", abban a pusztítás ellenére sincs semmi különleges. Ebből kiindulva pedig nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy
megfelelő légköri körülmények mellett Szlovákiában is sor kerülhet hasonló katasztrófára.
Bár a tornádók nem különösebben gyakoriak mifelénk, kialakulásukban ugyanolyan vagy nagyon hasonló légköri jelenségek és fizikai folyamatok játszanak szerepet, mint a kansasi prérin - mondja Szemán. A csehországi tornádó egy úgy nevezett szupercella miatt alakult ki, amelynek egyik legfontosabb jellemzője a forgó feláramlás.
A morvaországi tornádó, az előzetes mérések alapján, F3-as besorolású volt az ötfokozatú Fujita-skálán, a szélsebesség a 220 km/h-t is elérte. A szakemberek szerint ilyen szélsebesség mellett esélye sem volt a fáknak vagy a háztetőknek, a pusztítás elkerülhetetlen volt. A DenníkN -nek nyilatkozó meteorológus, Dagmar Honsová azt mondja, a tornádót okozó légtömegek keleti irányban mozogva már elhagyták a térséget, hasonló esetre egy ideig nem kell számítani.
Régiónkban nem ez volt az egyetlen hasonló eset, bár ehhez fogható erősségű, F4-es besorolású tornádó legutóbb a húszas években volt, 1924-ben Biatorbágy mellett.
Ezért sem lehet egyértelműen megítélni, hogy a tornádók kialakulásában van-e szerepe a klímaváltozásnak, a felmelegedésnek, mondja Szemán, hiszen száz évvel ezelőtt még nem beszélhettünk kiugró hőmérséklet-változásról. Azt ugyanakkor hozzáteszi, hogy
Tornádók voltak a múltban is, önmagában abban, hogy egy-egy kialakul nincs semmi különös. Száz évvel ezelőtt még nem lapult minden zsebben mobiltelefon, nem voltak kamerák, ma, az internet korábban könnyebb az ilyet rögzíteni és a hírük is gyorsabban terjed, mondja az amatőr viharvadász, aki néhány hónapja a ma7 médiacsalád stúdiójában mesélt hobbijáról.
