2026. november 10., 15:17

Szlovákia szembe megy a nemzetközi kötelezettségeivel – Tárnok Balázs a magyar iskolákat diszkrimináló optimalizációs javaslatról

A nemzetközi térben tiltakozik a Magyar Szövetség a Fico-kabinet által augusztus végén a parlament elé terjesztett, a magyar iskolák közel felét létében veszélyeztető optimalizációs javaslat ellen. A részletekről Tárnok Balázst, a párt külügyi szakértőjét kérdeztük.

Tárnok Balázs
Tárnok Balázs:
Fotó: Tárnok Balázs archívuma

Az oktatási törvény módosítása miatt az Európa Tanács Titkárságához fordult a Magyar Szövetség, illetve Gubík László pártelnök egy petíciót is benyújtott az Európai Parlamenthez. Tárnok Balázs elmondta, "a Petíciós Bizottsághoz azok az európai polgárok nyújthatnak be petíciót, akik személyesen is érintettek egy-egy tagállami intézkedés okán, amely uniós jogot sért. Mindkét esetben az optimalizációs javaslat kapcsán fogalmaztunk meg aggályokat”.

Diszkriminatív a szlovák kormány optimalizációs javaslata

A szakértő hozzátette, 

az augusztus végén a parlament elé terjesztett javaslat a Magyar Szövetség becslése szerint a magyar tannyelvű iskolák 46 százalékát veszélyezteti, és fennáll a kockázata annak, hogy az anyanyelvi oktatáshoz való jog kiüresített ígéretté válik, és a gyakorlatban nem fognak tudni élni vele a magyar családok. Bár lesz egy jogosultság, a gyakorlatban veszélybe kerül az anyanyelven való tanulás lehetősége.

Három évtizeddel Vladimír Mečiar után újra olyan helyzet áll fenn, hogy miközben a kormány leépíti a jogállamot és a demokratikus intézményrendszert, ezzel párhuzamosan támadás indul a magyar oktatás ellen. A különbség annyi, hogy míg Mečiar idején ez a támadás közvetlenül a magyar iskolák ellen irányult, most közvetett diszkrimináció révén, de a harminc évvel ezelőttihez nagyon hasonló fenyegetés éri a magyar tanintézményeket“. 

Tárnok emlékeztetett, „erre hívtuk fel az Európa Tanács Titkárságának figyelmét. 

A strasbourgi székhelyű emberi jogi szervezet azért különösen fontos, mert az ET égisze alatt került elfogadásra a Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta. Ezek kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot védik. A dokumentumok érvényre jutása kapcsán Szlovákiát rendszeresen ellenőrzi az Európa Tanács. 

Az ET által felállított bizottságok feladata, hogy időközönként monitorozzák, Szlovákia megfelel-e a nemzetközi kötelezettségeinek“. 

Szlovákia megsérti a vállalt kötelezettségeit

A szakértő aláhúzta, 

az Európa Tanácsot megkértük, vizsgálják meg, összhangban van-e a Fico-kormány által benyújtott optimalizációs javaslat Szlovákia vállalt nemzetközi kötelezettségeivel. Az ET Titkárságának küldött levélben hivatkoztunk az ET tanácsadói és szakértői bizottsága által megfogalmazott egyértelmű elvárásokra, hogy a kisebbségi nyelvű oktatást tartsák fenn, és kellő rugalmassággal reagáljanak a jelentkező kihívásokra.

A Kisebbségi Keretegyezmény felügyeletét ellátó Tanácsadó Bizottság legfrissebb jelentése október 15-én jelent meg, már azt követően, hogy az optimalizációs javaslat a szlovák parlament elé került. Ez a jelentés is hangsúlyozza a kisebbségi nyelvű oktatás fontosságát, és azt a kötelezettséget, hogy a hatékony hozzáférést biztosítsa az ország. Vagyis a jelentés feketén-fehéren rögzíti, hogy Szlovákia köteles hozzáférhető módon fenntartani a kisebbségi nyelvű oktatást. Hasonlóképpen a Nyelvi Charta rendelkezéseinek betartása felett őrködő Szakértői Bizottság is megfogalmazta a jelentésében, hogy az alacsony diáklétszámok miatt nem sérülhet a kisebbségi diákok hatékony és tényleges hozzáférése az anyanyelvi oktatáshoz“.

Tárnok kiemelte, „ennek ellenére nyújtotta be a szlovák kormány az optimalizációs javaslatot, amely lényegében közvetett diszkriminációval sújtja a kisebbségek tanintézményeit. 

A kormány érvelése szerint az optimalizáció a szlovák és a magyar iskolákat is egyformán érinti, valójában a Magyar Szövetség becslései szerint a szlovák iskolák alig 19, míg a magyar tanintézmények 46 százaléka lehet érintett. Mindez azt jelenti, hogy a módosítás hatásában sokkal jobban érinti a magyar iskolákat, vagyis ezáltal közvetett diszkrimináció valósul meg, ami egyértelműen szembe megy Szlovákia vállalt nemzetköti kötelezettségeivel. 

A módosítás ugyanis azzal járna, hogy sok esetben praktikusan megszűnne a magyar diákok hozzáférése az anyanyelvi oktatáshoz. 

Megosztás
Címkék