Szlovákia ismét kimaradt az uniós mentességből, fizetnie kell a migrációs alapba
Ciprus, Görögország, Spanyolország és Olaszország 2027-ben ismét támogatásra lesz jogosult az Európai Unió úgynevezett szolidaritási alapjából a rájuk nehezedő migrációs nyomás miatt.
Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország pedig teljes vagy részleges mentességet kérhet a közös alapba történő befizetés alól.
Szlovákia ezúttal sem került a mentességre jogosult országok közé, és nem ért egyet a kezdeményezéssel – derül ki az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett, a migráció helyzetéről szóló második éves jelentéséből.
A szolidaritási alap végleges kialakításáról, a hozzájárulások összegéről és az esetleges mentességekről még az uniós tagállamoknak kell megállapodniuk az EU Tanácsában.
A döntést minősített többséggel hozzák meg, amihez legalább 15 tagállam támogatása szükséges, amelyek együttesen az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.
Szlovákia már a mechanizmus 2026-os bevezetésekor is mentességet kért.
A migrációs és menekültügyi paktum júniusi hatálybalépésével elindított rendszer első évében Pozsony elsősorban arra hivatkozott, hogy az ország több tízezer ukrajnai menekültet fogadott be.
Mivel azonban nem került a mentességre jogosult államok közé, kérte az Európai Bizottságot a helyzet felülvizsgálatára és a befizetési kötelezettség alóli felmentésre.
Robert Fico (Smer-SD) miniszterelnök az Európai Tanács júniusi, brüsszeli csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Szlovákia 2026-ban végül több mint négymillió euróval járul hozzá a mechanizmushoz. Elmondása szerint
a kormány inkább a pénzügyi hozzájárulást választotta, mint hogy több mint 200 migránst fogadjon be.
Azt azonban sem az Európai Bizottság, sem a szlovák belügyminisztérium nem erősítette meg korábban a TASR hírügynökségnek, hogy az ország valóban így járt el.
A tagállamok többféleképpen fejezhetik ki szolidaritásukat a migrációs nyomásnak kitett országokkal: menedékkérők befogadásával, pénzügyi hozzájárulással, illetve egyéb segítségnyújtással, például személyzet vagy technikai felszerelés biztosításával.
A legnagyobb migrációs nyomással szembesülő országok a szolidaritási alapból részesülhetnek támogatásban.
Az Európai Bizottság jelentése szerint az unió migrációs helyzete továbbra is jelentősen javul. Az EU külső határain történt illegális határátlépések száma az elmúlt két évben több mint felével csökkent, az idei év első felében pedig további több mint egyharmados visszaesést mértek. 2025-ben az unión belüli jogosulatlan továbbutazások száma 22 százalékkal, a menedékkérelmeké pedig 19 százalékkal mérséklődött.
Az uniós szintű visszatérési arány eközben meghaladta a 30 százalékot.A bizottság ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a migrációs paktum valamennyi elemének teljes körű alkalmazásához további erőfeszítésekre van szükség, különösen a tagállamok menedékkérőkkel kapcsolatos felelősségvállalási kötelezettségeinek teljesítése terén.
Šutaj Eštok: Szlovákia nem fizet és nem is fog fizetni az elutasított migránsok után
Szlovákia nem fizet és a jövőben sem fog fizetni az más országokból hozzá áthelyezni kívánt, de elutasított migránsok után. Az Európai Uniónak (EU) inkább az ország biztonságának és külső határainak védelmét kellene támogatnia, nem pedig pénzt követelnie azoktól az államoktól, amelyek nem fogadnak be migránsokat – jelentette ki Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter.
A miniszter nyilatkozatáról Matej Neumann, a belügyminisztérium szóvivője tájékoztatta a TASR hírügynökséget.
Ha az Európai Bizottság nem tartja elegendő indoknak ezt a segítséget arra, hogy mentesítse Szlovákiát a további szolidaritási hozzájárulások alól, akkor felül kellene vizsgálnia, hogyan értelmezi a szolidaritást. Ilyen körülmények között Szlovákia a biztonsága megerősítéséhez vár támogatást, nem pedig további közvetlen befizetésekre irányuló nyomást
– fogalmazott a szóvivő.
