Szlovákia élt az uniós kivételszabály lehetőségével a költségvetési elszámolásnál
Szlovákia megkezdte az új európai uniós védelmi kiadásokra vonatkozó szabály alkalmazását, így a teljes védelmi ráfordításokat a nemzeti mentesítési záradék (úgynevezett menekülési klauzula) aktiválásával összhangban számolják el az államháztartási mérlegben. A Szlovák Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) legfrissebb jelentése szerint a nemzetközi szerződések teljesítésével összefüggő kiadások – vagyis a védelmi tárca büdzséje, az uniós költségvetési befizetések, a nemzetközi szervezeteknek utalt tagdíjak, valamint az EU-s források hazai társfinanszírozása – 2025-ben együttesen meghaladták a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát.
A statisztikusok pontos számszerűsítése alapján a szlovák államháztartás teljes kiadása tavaly megközelítette a 65,6 milliárd eurót, amelyből a védelmi kiadások 2,7 milliárd eurót tettek ki.
Ezzel párhuzamosan az ország költségvetési mérlege 6,09 milliárd eurós deficittel zárt, ami a GDP 4,45 százalékának felel meg.
Ezeket az adatokat az áprilisi, első előzetes államháztartási elszámolás is megerősítette, amelyet a Statisztikai Hivatal a 2022–2026-os időszakra vonatkozó túlzottdeficit-jelentés (EDP) részeként nyújtott be az Európai Bizottságnak.
A hivatal emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa még 2025 júliusában tizenöt tagállam – köztük Szlovákia – számára aktiválta a költségvetési szabályok alóli mentességet a védelmi kiadásokra vonatkozóan.
Ez a kivétel négyéves időszakra szól, és a rugalmas keretrendszer lehetővé teszi, hogy a tagországok a GDP maximum 1,5 százalékáig terjedő védelmi ráfordításokat külön kezeljenek. Az Eurostat éppen idén áprilisban adott ki módszertani útmutatást arra vonatkozóan, hogyan kell ezt az intézkedést alkalmazni a tagállamok hiány- és adósságjelentéseiben, valamint a katonai kiadások statisztikai rögzítésénél.
A nemzeti mentesítési záradék az EU fiskális szabályrendszerének olyan eszköze, amely lehetővé teszi az egyes tagállamok számára, hogy a hatásukon kívül eső, kivételes körülményekre reagálva átmenetileg eltérjenek a szigorú költségvetési követelményektől, miközben biztosítják az államadósság fenntarthatóságát.
Az uniós gazdasági kormányzás megreformált keretei így biztosítanak rugalmasságot: a tagállamok anélkül növelhetik ideiglenesen a közkiadásokat vagy a deficitet, hogy az a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített pénzügyi szabályok megsértésének minősülne.
