2023. július 15., 13:14

Szilvay Gergely Gombaszögön: a szivárvány árnyalatai – hány nem van?

A Gombaszögi Nyári Tábor szombati fórumán Szilvay Gergely publicistát, a Mandiner munkatársát Pomichal Krisztián kérdezte.

szilvay
Fotó: ma7
Miért nem került sor vitára?

Szilvay Gergely A genderelmélet kritikája című könyv szerzője mellé a kitartó próbálkozások ellenére sem sikerült vitapartnert találni. Szilvay ennek kapcsán megjegyezte, nem lepte meg, hogy a polémia Gombaszögön elmarad.

Hangsúlyozta, az LMBTQI-közösség is megosztott, bár vannak, akikkel már volt módja vitázni nyilvánosság előtt, sokan közülük kerülik a nyílt eszmecserét a kritikus oldallal.

Hová nyúlnak vissza a genderelmélet alapjai?
Szilvay emlékeztetett, a genderelmélet alapjai a feminizmus második világháború utáni hullámához kötődnek. A lényege a test és a lélek, a test és a személyiség radikális szétválasztása. A társadalmi nemek  a "gender" jó-rossz magyar fordítása.

A transzmozgalom az eredeti mondanivalót a feje tetejére állította, feladva az állítást, hogy a nemi identitás "társadalmi konstrukción" alapul – húzta alá a publicista.

Hogyan került a genderelmélet a közbeszéd fősodrába?

Szilvay a történeti kontextus kapcsán felidézte, a feminizmus, amelynek már negyedik-ötödik hullámát éljük, eredetileg nőjogi politikai mozgalom volt, amely számos releváns témát vetett fel.

A homoszexualitás dekriminalizálása kapcsán hasonló releváns témát vetett fel a melegjogi mozgalom a hatvanas években. Erre telepedett rá a genderideológia, közelítve a napjainkban tapasztalható extremitásokhoz.

Miért futott túl a genderideológia az eredeti célkitűzéseken?
A Mandiner publicistája kiemelte, a nyugati világban tapasztalható jólét azzal járt, hogy a kérdés napirendre kerülhetett. Mára már jogi értelemben is megkérdőjeleződnek a vörös vonalak – például a pedofília kapcsán – válaszolt Szilvay arra a felvetésre, miért nem lehet a jogkiterjesztést általánossá tenni.

A társadalmon belül van vörös vonal a pedofília kapcsán, ellenben az LMTQI-közösségen belül, ha már nem is vállalják fel nyilvánosan a véleményt, hogy a pedofilok is elnyomott csoport, titokban ez az álláspont tovább él – szögezte le Szilvay.

szilvay
Fotó:  ma7
Szakadás a feministák között 

Szilvay aláhúzta, az LMBTQI-közösséget belső viták feszítik: a liberális feministák egyetértenek a transzmozgalommal, a radikálisok elvetik.

Ebben nyelvpolitikát érzékel Szilvay, hiszen szerinte a liberálisnak mondott feministák képviselnek radikálisabb álláspontot.

Az LMBTQI-mozgalomban, noha egységesnek mutatja magát, a belharcok nyilvánvalóak, a közösség tulajdonképpen csak egy legkisebb közös többszörösön alapuló politikai érdekközösség – szögezte le Szilvay.

A kisebbségi életmódok azonos platformra hozása azért sem működik, mert ezek az életmódok sok esetben kizárják egymást – tette hozzá.

Veleszületett-e a homoszexualitás?

A kutatások nem támasztják alá, hogy a homoszexualitás veleszületett – közvetett biológiai hatás van, kb. 25 százalék – ez a tudomány mai álláspontja, idézte fel Szilvay.

A szociális befolyásolás, a környezeti hatások ellenben kétségtelenül jelentősek, ezzel magyarázható, hogy az LMBTQI-közösséghez tartozók száma a statisztikákon belül kimutathatóan növekszik, a társadalom mintegy tizede kötődik a közösséghez.

Lehet-e vitatkozni az "emberi jogokról"? A genderideológia mögött is a pénz van?

A közönség soraiból elhangzott kérdésre Szilvay leszögezte, a világban megszokott, hogy az emberi jogok értelmezéséről, kiterjesztéséről vita zajlik. Szilvay hozzátette a genderideológiára mára iparág épült.

Feloldhatatlan a vita? Van-e közös pont?

Bár filozófiailag az emberképek kapcsán nincs közös pont, de az együttélés szabályai elvileg adottak – ehhez jóhiszeműség kell, húzta alá Szilvay.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.