Szent István öröksége ma is él – Ünnepi megemlékezés Pozsonyban a felvidéki magyarságért – VIDEÓKKAL

Az ünnepség 18 órakor kezdődött a Szent Márton-dómban, Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus közösség lelkipásztora köszöntötte a híveket, egy Wass Albert idézettel indította az ünnepi szentmisét:

Hozzátette, hogy a dóm falai között szinte a teljes Kárpát-medencei magyarság képviselteti magát: székelyek, csángók, erdélyiek, kárpátaljaiak, anyaországi és természetesen felvidéki magyarok, hiszen mindnyájunk szívének pirosbetűs ünnepe augusztus 20.

Az ünnepi szentmise fő celebránsa Gál Hunor atya, az erdélyi Nyáradköszvényes plébánosa volt, aki prédikéciójában kiemelte:

A szakrális pillanatokat követően a dóm melletti téren folytatódott a megemlékezés, melyet a Magyar Szövetség szervezett. 

A hivatalos beszédeket kulturális program ölelte át. Metzner Dóra és Zsákovics László fellépése bensőséges hangulatot teremtett, műsorukban a magyar zenei és irodalmi örökség kincsei csendültek fel. 

Az ünnepi beszédet Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke mondta, aki Szent István szellemi örökségét állította a középpontba. A politikus kameráink előtt is hangsúlyozta, hogy államalapító királyunk intelmei ma is aktuális útmutatásként szolgálnak a felvidéki magyarság számára:

1025 évvel a csontjainkban, 1025 évvel a lelkünkben, 1025 évvel a szívünkben ha összevetjük magunkat a sokak szerint tapasztaltabb nemzetekkel, kellőképpen kihúzhatjuk magunkat, mert van mire büszkének lenni. Szent István példaértékű szervezésének köszönhető ez, mert tudta, mit csinál, reálpolitikus volt, rendet és egységet teremtett. Erényei mentén fejtem ezt ki: az igazság és az alázat. Igazságos volt, büntető törvényei szigorúak, de igazságosak voltak.

A következő erény a jövőkép, tudta, hogy csak erre lehet évszázados jövőt építeni, ezzel vívhatjuk ki függetlenségünket, államiságunkat.

A küldetéstudat is fontos erény, nemcsak államot alapított, hanem adott egy nemzetek, népek fölött álló küldetéstudatot: a kereszténység képviselete és továbbadása.

A folytonosság – alkotmányos géniusz volt, 1038-ban összehívta a magyarokat, a vármegye képviselőit, modern szóval élve, összehívta az első magyar parlamentet és Nagyboldogasszony kezébe ajánlotta országunkat.

Ha végig tekintünk a magyar történelmen, ebben az öt erényben leledzik, hogy mi erre a királyra tudunk itt ma emlékezni.

Az aktuális üzenete ennek az ünnepnek tehát ez az öt rendezői elv: Legyen rend, szervezettség. Egymás szemébe kell tudnunk nézni őszintén, szerves, erős intézményeket kell létrehoznunk, amik talpra állítják a közösséget. A másik az alázat és igazságosság, ne legyen a Felvidéken sem magyar magyarnak farkasa. A harmadik erény a jövőkép: a Felvidéken nem matematika, platformok hozzák el a közösségi békét, hanem a közös pontok és közös célkitűzés, olyan célok, amelyek mögé fel tud sorakozni egy félmilliós közösség. A jövőkép után a küldetés is fontos. A felvidéki magyarság a legvisegrádibb nemzet az összes között, a leg közép-európaibb. A folytonosság pedig a gyermekeinkben él tovább, mert egy keresztény ember sosem egyénben, hanem közösségben, családban gondolkodik.

Gróf Esterházy János álma, hogy a magyar és szlovák testvériség a 20. század hibái éssérelmei után végre úgy találjon egymásra, hogy ha az előző századot elveszítettük, a következőt megnyerjük. A szent korona eszme ugyanis nem csak magyar eszme, hanem Kárpát-medencei eszme is.

A rendezvény nemcsak a megemlékezésről szólt, hanem közösségi találkozási lehetőséget is biztosított a felvidéki magyarok számára. A koronázó dóm melletti tér megtelt beszélgető, ünneplő emberekkel, családokkal, idősekkel és fiatalokkal, akik mindannyian ugyanazért gyűltek össze, hogy kifejezzék összetartozásukat és tiszteletüket Szent István öröksége iránt.

Az ünnepség üzenete egyértelmű volt: Szent István király nem csupán a magyar állam alapítója, hanem a mai közösség számára is példakép. Intelmei arra tanítanak, hogy a hit, a türelem, az összefogás és a nemzeti identitás megőrzése időtlen értékek.