Štandard: Az egyetlen választási kerület tartja vonal alatt a Magyar Szövetséget
A Štandard részletes elemzést közölt arról, hogyan hat a szlovákiai választási rendszer a kisebb pártok, különösen a nemzetiségi formációk esélyeire. A jelenlegi modell – egyetlen országos választókerület – 1998-ban, a Mečiar-kormány idején született, és azóta is meghatározza a politikai erőviszonyokat. Lényege, hogy a parlamentbe jutáshoz országos szinten kell elérni az 5 százalékos küszöböt, ami a regionálisan erős, de országosan kisebb támogatottságú pártoknak komoly akadályt jelent.
A cikk szerint ez a struktúra egyértelműen kedvez a nagy, központosított pártoknak, amelyek országos ismertségű vezetőkre építhetnek, és kevésbé kényszerülnek regionális hálózat kiépítésére. Ugyanakkor kifejezetten hátrányos a kisebbségi pártok számára, amelyek támogatottsága jellemzően egy-egy térségre koncentrálódik.
A Štandard példaként a magyar kisebbséget hozza fel: a rendszerváltás utáni évtizedek legsikeresebb nemzetiségi pártjai a magyarok érdekeit képviselték, azonban az utóbbi két parlamenti választáson egyetlen ilyen párt sem jutott be a törvényhozásba. A jelenlegi felmérések szerint a Magyar Szövetség is a bejutási küszöb alatt áll.
Gubík László pártelnök a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: a közösséget talpra kell állítani és belső harmóniát kell teremteni. Szerinte a 90-es években a magyar közösséget a szlovák sovinizmus erősítette meg és kovácsolta össze, mára azonban a belső viták váltak jellemzővé. A párt ezért olyan választási reformot sürget, amely jobban tükrözi a régiók és nemzetiségek sokszínűségét – például azt, hogy ha egy párt két megyében eléri a 7 százalékot, akkor mandátumhoz juthasson.
A belügyi államtitkár, Michal Kaliňák (Hlas) a cikkben úgy fogalmazott: a rendszer átalakítása javítaná a régiók képviseletét, és gátat szabna az „egyszer használatos”, csupán médiára és közösségi hálókra építő politikai formációknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek jelenleg is van képviseletük az országos pártok frakcióiban – ő maga is ruszin származású képviselőként került be a parlamentbe.
Ezzel a Magyar Szövetség nem ért egyet. Szerintük „nem elég, ha van egy saját magyar” a listán, intézményes garanciákra van szükség a kisebbségek parlamenti képviseletéhez. A párt emlékeztetett: jelenleg 54 megyei képviselővel és a második legtöbb polgármesterrel rendelkeznek az országban, mégis parlamenti képviselet nélkül maradtak.
A Štandard kitér arra is, hogy a kisebbségi jelöltek általában nagyobb eséllyel jutnak be a parlamentbe, ha erős országos párt listáján indulnak. Az önálló nemzetiségi pártok számára a jelenlegi egykerületes rendszerben sokkal nehezebb az 5 százalékos küszöb elérése, még akkor is, ha egyes régiókban kiemelkedően szerepelnek.
A lap szerint, ha a Magyar Szövetség helyzete nem javul, és Szlovákia megőrzi a mostani rendszert, a pártnak mérlegelnie kellene egy erősebb politikai partnerrel való együttműködést. Egyelőre azonban erről nem kívánnak nyilatkozni, inkább saját pozíciójuk erősítésére koncentrálnak.
Politikai szinten a választási rendszer megtartását az SNS, az SaS és a Szlovensko mozgalom támogatja. A Hlas és a KDH a reform mellett áll, a Smer nyitott a vitára, míg a Progresívne Slovensko nem kívánt állást foglalni.
