Senki sem törekszik a dekrétumok teljes eltörlésére – mondta Őry Péter a Földalap árnyékában - VIDEÓVAL
Sok félreértést kell eloszlatni és a tényekre kell koncentrálni – ez volt a lényege a Magyar Szövetség (MSz) párt szerdai pozsonyi sajtótájékoztatójának, amelyet stílszerű helyen, a Szlovák Földalap székháza előtt rendeztek. Ez az a fő intézmény ugyanis, amelyik szinte folyamatosan kutatja azokat a még el nem kobzott földterületeket, amelyek az immár nyolcvan éve kiadott konfiskációs határozatok alapján mindmáig valamilyen adminisztratív ok miatt nem kerültek még egyoldalú, ellentételezés nélküli elkobzására, vagy ahogy a szlovák közbeszédben olykor nevezik „korrekcióra”.
A sajtótájékoztató időzítése kitűnően sikerült, hiszen egy nappal korábban folytatott telefonos eszmecserét Robert Fico, szlovák kormányfő és Magyar Péter, a magyar miniszterelnöki poszt várományosa, s beszélgetésüket dominánsan befolyásolta a Beneš-dekrétumok témája, s annak egymástól homlokegyenest különböző felfogása. Borítékolható volt tehát, hogy a szlovák nyelvű médiák is érdeklődni fognak a magyar párt sajtótájékoztatója iránt, amelyen Őry Péter, az MSz alelnöke is arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szlovák nyelvű közvéleményt alapvető információkról tájékoztassa, s ezzel hozzájáruljon a többségi társadalom körében erősen jelen lévő félreértések tisztázásához. Első mondatait az írásunk címében szereplő gondolatnak szentelte, hiszen főképpen a szlovák kormánypártok részéről folyamatosan az hallható, hogy a „magyarok” meg akarják nyitni a Beneš-dekrétumok kérdését, illetve, hogy ennek folyományaként meg is akarják szüntetni azokat. Kiemelte, hogy nincs ma olyan felelős magyar politikus, aki ilyen értelemben nyilatkozna az egykori csehszlovák elnök által kiadott dekrétumokról.
További „félreértésként” azt is hangsúlyozta Őry, illetve a sajtótájékoztatón jelen lévő Bugár Viktor szakjogász, hogy annak ellenére, hogy szlovák politikusok bagatellizálni szeretnék a Beneš-dekrétumokra hivatkozó újkori konfiskációkat, nem igaz, hogy csak egyedi esetekről van szó.
Bugár Viktor elmondása szerint jelenleg is már több mint ötezer olyan parcellát sikerült feltérképezniük, amelyek az ellentételezés nélküli államosítás alá kerültek. Kiemelte azt is, hogy immár sikerült olyan elkobzott földterületet is felderíteniük, amelyen uniós pénzbeli támogatással valósítanak meg fejlesztéseket, így immár az Európai Unió is kapcsolódik az elkobzások gyakorlatához. Ahogy arról portálunkon is tájékoztattunk, Bugár Viktor egy másik jogásztársával, Fiala-Butora Jánossal közösen elkészítették az ezt igazoló beadványt, amelyet azóta az EU már be is fogadott.
Mindezekre alapozva Őry és Bugár határozottan felszólította a témában aktív politikusokat és közéleti személyiségeket, hogy hagyjanak fel az Beneš-dekrétumokkal való ijesztgetésekkel és félrevezetéssel, s hozzátették, hogy bár elsődlegesen az egykori német és magyar lakosságot érintették a kollektív bűnösség elvére alapozó dekrétumok, mára, nyolc évtized elmúltával immár szlovák tulajdonosok ingatlanait is érintik az újkori elkobzások, hiszen az örökösödések, jóhiszemű adás-vételek eredményeképpen immár nemzetiségileg vegyes tulajdonoskörről lehet beszélni. Bugár Viktor portálunknak is hangsúlyozta, hogy mennyire fontos, hogy ne politikai, hanem szakmai kérdésként kezeljék az újkori elkobzások jelentette probléma megoldását.
Hangsúlyosan elhangzott az is, hogy maga a megoldás lehet akár rendkívül egyszerű is, hiszen „csak” törvénybe kell foglalni, hogy a kollektív bűnösségre alapozó dekrétumok és az azok szellemében elfogadott egykori szlovák nemzeti határozatok már nem jelenthetnek hatályos hivatkozási alapot ingatlanok egyoldalú elkobzásánál.
Őry Péter azt is kiemelte, hogy a tavalyi év végén lóhalálában elfogadott „lex Beneš” törvény pedig egyértelműen diszkriminatív, amelynek egy civilizált állam jogrendjében nem lehet helye.
Az MSz képviselői a sajtótájékoztató végén bemutatták a már felkutatott elkobzott földekről kialakításra kerülő interaktív térkép vázlatát.
