Rigó-Gyimesi vita a Csemadok-törvény körül
Gyimesi György parlamenti képviselő közösségi oldalán jelentette be, ha kell, kész elnapolni a Csemadok-törvényként ismert törvénytervezetet, amely állandó támogatáshoz juttatná a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális szervezetét. Rigó Konrád, a Szövetség kultúrpolitikusa azt mondja, bár a Csemadoknak szüksége van a támogatásra, Gyimesi kezdeményezése kapcsán felmerül néhány fontos kérdés, amelyet mindenképp tisztázni kell, mielőtt azt szavazásra bocsátanák a parlamentben.
Rigó Konrád, a Most-Híd platform elnöke pénteken délelőtt közösségi oldalán Bárdos Gyulával, a Csemadok elnökével közös videót tett közzé, amelyben úgy fogalmaz, „összességében kell megnézni”, milyen hatása lehet a törvénytervezetnek a magyar kulturális szektorra.
Bárdos és Rigó is leszögezi a videóban, üdvözlik a Csemadok támogatására vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel a szlovák kormány egy 1996 óta tartó mulasztása érhet véget.
Ahogy Bárdos portálunknak elmondta, akkor egyetlen tollvonással szüntették meg a szervezet állami támogatását. Amennyiben a parlament elfogadja Gyimesi törvényjavaslatát, végre megszűnhet ez az áldatlan állapot. Rigó szerint azonban nem mindegy, milyen áron.
A videó megjelente után személyeskedéstől sem mentes vita alakult ki Gyimesi és Rigó között a közösségi oldalon. Mindketten azzal vádolják a másikat, önös politikai érdekek mentén járnak el. Gyimesi egy azóta törölt FB-kommentben azt írta, Rigó tulajdonképpen csak irigykedik a törvénytervezet sikerére, az egykori Most-Hidas államtitkár pedig bomlasztással gyanúsítja Gyimesit.
Rigónak elsősorban az a problémája Gyimesi törvénytervezetével, hogy, állítja ő, nem tudni milyen áron lehet majd átnyomni a parlamenten. „A képviselő úr maga ismerte el egy sajtótájékoztatón, a koalíciós tanács annak fejében támogatta a tervezetét, hogy megígérte, a KKA támogatási rendszeréhez is hozzányúl majd a kormány.” - jelentette ki. Tisztázni kell, milyen változások jöhetnek a Kultminornál a Csemadok-törvény elfogadásáért cserébe, hiszen nem biztos, hogy megéri megfizetni ezek árát – nyilatkozta portálunknak, hozzátéve, a legutóbbi törvénymódosítás már egyszer megkeverte a KKA működését, félő, egy újabb módosítás szinte teljesen ellehetetlenítené az ügynökséget.
Rigó szerint az sem tisztázott teljesen, hogy az újonnan létrehozandó alapból csak a Csemadokot látják-e el, vagy más kisebbségi kulturális szervezeteket is. Ahogy arról korábban írtunk, a Gyimesi-féle törvénytervezetre rácsatlakozva más kisebbségek kulturális szervezetei, illetve a Matica Slovenská is pénzhez juthat. Rigó azt is kifogásolja, hogy a Csemadok-törvény elfogadása után előfordulhat, hogy a Csemadok többé nem lesz jogosult KKA-s pénzekre. Bár erre utaló jelek egyelőre nincsenek, Rigó szerint mindenképp tisztázni kell a vitás kérdéseket, annak ellenére is, hogy a Csemadok-törvényt alapvetően támogatja.
Az üggyel kapcsolatban természetesen megkérdeztük Gyimesi Györgyöt is. A képviselő portálunknak hangsúlyozta, azért sem érti Rigó aggodalmait, mert olyan törvény kerülhet a parlament elé, amelyet a Csemadok vezetősége is jóváhagyott. „A tervezet semmi mást nem tartalmaz, minthogy a Csemadok kap évente 300 ezer eurót az államtól, amellyel a következő év áprilisáig el kell számolnia.” – közölte Gyimesi.
Arra a kérdésre, jogos lehet-e Rigó azon aggálya, hogy a Csemadok eleshet a KKA-s pályázatok lehetőségétől, Gyimesi azzal reagált, „ez marhaság”, a törvényt szakjogászok is átnézték, ettől nem kell tartani.
A képviselő elismerte, a közeljövőben valóban megnyitják a Kultminorra vonatkozó törvényt, de nem elvonás vagy átalakítás céljából, a KKA működési költségét emelik majd - ígérte. Gyimesi elmondta, a törvénytervezet beterjesztésével kész megvárni a Szövetség hivatalos álláspontját.
Gyimesi, a heves szó- pontosabban kommentváltás ellenére, úgy tűnik, hajlik az aggodalmak meghallgatására. Közösségi oldalán azt írta, kész elnapolni a törvénytervezet beterjesztését, bár, mint fogalmazott, nem érti, ezek miért most kerülnek elő, hiszen a Csemadok is részt vett annak kidolgozásában. Bárdos Gyula, a szervezet elnöke Rigó Konráddal szemben jóval megengedőbben fogalmaz.
Bárdos portálunknak úgy nyilatkozott, az általuk megkérdezett jogászok szerint nincs gond a törvénnyel, nem kell tartani attól, hogy az esetleg hátrányosan érinti a felvidéki magyarságot.
Bárdos elmondta, a tervezet kidolgozása során végig korrekt módon tudtak együtt dolgozni Gyimesi Györggyel, ugyanakkor szükség van a garanciákra, hiszen minden fél abban érdekelt, hogy minél jobb törvény szülessen.
A kialakult ellentéttel kapcsolatban kihangsúlyozta, azt nem kívánja kommentálni, de nagyon reméli, hogy a Csemadok-törvény nem esik áldozatul a két fél politikai természetű vitájának.
