Rejtett aknák robbanása
Az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola 2022/23-as tanévre szóló tervei szerint az erősáramú elektrotechnika szak magyar osztályába 13 diákot akart felvenni. Az iskola ennyi jelentkezőt fel is vett, ám további 80 jelentkezőt elutasított. Valamennyien fellebbeztek, közülük 2 diák fellebbezését elfogadták, így véglegesen 78 jelentkezőt utasítottak el. Az eredményesen felvételizők aránya tehát 15 a 78-hoz, vagyis 16%.
A bevezetőben közölt adatok Farkas Iván, a Szövetség párt Nyitra megyei képviselőjének augusztus végi interpellációja során hangzott el, s egy olyan problémára világít rá, amely akár a bőség zavarának képzetét keltheti, hiszen a felvételizők száma többszörösen meghaladja a ténylegesen felvehető diákok létszámát. Pontosabban fogalmazunk azonban, ha kihasználatlan erőforrásként tekintünk az iskolán kívül maradt jelentkezőkre, hiszen, amint megtudtuk, a felvételi követelményeknek csak egyetlen jelentkező nem tett eleget.
A problémát felvető megyei önkormányzati képviselő a Magyar7 számára eljuttatott levelében arról ír, hogy számára többszörösen összetett problémaként értelmezhető ez a helyzet. Lényege, hogy az érsekújvári szakközépiskola iránt mutatkozó fokozott érdeklődés roppant kedvező, sőt nemzetgazdasági és össztársadalmi érdek, hogy az ilyen típusú ipariskolákban minél több fiatal érettségizzen a szakmát művelők elöregedése és a rendívül gyér utánpótlás miatt.
Ugyanakkor a felvételi eljárás földhözragadt, rugalmatlan – különösen 5 éve – és nem tud reagálni a megnövekedett érdeklődésre. Ez komoly rendszerhibát mutat, azt, hogy a felvételi eljárás képtelen összehangolni a gazdasági élet, a felvételiző és az iskola érdekeit, fogalmazott Farkas Iván.
A megyei képviselő az okokat is leírta, aminek lényege, hogy már nem a fenntartó, vagyis a megye határozza meg a felvehető diákok számát, hanem az oktatási tárca. Volt is vita, érvelés, lobbizás bőven, állítja a Nyitra megyei képviselő, de a lényeg, hogy 2017-ig a megye döntött, a megye felelőssége volt a megyei teljes keretszám kialakítása, s abba kellett beleférni. 2018-tól azonban megváltoztatták a középiskolák felvételi szabályzatát – folytatja a képviselő, aki a Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetője is. Erős központosító rendelkezést fogadott el a törvényhozás azzal, hogy az oktatási tárca kezébe adta a döntést, egy-egy középiskolában, illetve gimnáziumban mennyi az első évfolyamban nyitható osztályok és a felvehető diákok száma. Ezt formálisan a megye elnöke, minimális mozgástérrel jóváhagyja, de a folyamatból kihagyták a megyei képviselő-testületet. A középiskola igazgatója pedig saját hatáskörében egy adott szakon legfeljebb hárommal növelheti a felvehető elsősök számát.
A 2022/23-as tanévre vonatkozóan az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola idén tavasszal a következőképpen döntött: erősáramú elektrotechnika szakon 2 szlovák osztályt nyit legfeljebb 48 elsőssel és 1 magyar osztályt, legfeljebb 13 elsőssel. A tervek szerint a középiskola jövőre eggyel több diákot kért az erősáramú elektrotechnika szak egyetlen magyar osztályába, mint a most kezdődő tanévben. Mindezt az idei felvételi eljárás, a többszörös túljelentkezés tudatában.
Nem kell több diák? Nem kell a több fejpénz? – teszi fel a kérdést Farkas Iván, aki a témában augusztus végén interpellálta a megyei közgyűlés elnökét, Milan Belicát. Bár tudatában van, hogy Belica mozgástere korlátozott, úgy gondolja, szükséges, hogy ebben a kérdésben lépjenek, hogy megelőzzék az idei helyzet megismétlődését, és igazítsák a felvehető diákok tervezett létszámát az adott szakon és adott tanítási nyelvű osztályokban a várható igényekhez. Ez a felsoroltakon kívül azért is fontos, mert a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola szlovák osztályai Nyitra megyéből telnek meg, ám a kevés magyar helyre Pozsony, Nagyszombat, Nyitra és Besztercebánya megyéből jelentkeznek diákok!
Megkerestük az iskola vezetőségét, hogy ott is érdeklődjünk, miképpen alakulhatott ki ekkora különbség a felvehető és a felvételiző diákok számában, illetve a 2023/24-es tanévre miért nem növelik meg nagyságrendekkel a felvehető magyar diákok létszámát? Az iskolavezetés részéről csak neve elhallgatásával találtunk kompetens nyilatkozót. Szavainak így is helyt adunk, mivel a problémát jóval nagyobb volumenűnek tartjuk a személyes kérdéseknél. Forrásunk szerint vélhetően a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok rendkívüli módon megváltoztatták a szülők véleményét, vagyis a gimnáziumok helyett meghatározó mértékben a konkrét szakképzettséget nyújtó középiskolák váltak népszerűvé. Ezen belül pedig az elektrotechnika, valamint a Jedlik Ányos szakközépiskolában is tanulható információs és hálózati technológiák ága magasan a legnépszerűbbek közé ugrott. Nyilatkozónk szerint az iskola vezetősége örül ennek a népszerűségnek, mert a továbbtanulási szokások megváltozása mellett a Jedlik jó híréről is tanúbizonyságot tesz. Ilyen mértékű érdeklődéssel viszont egyáltalán nem számoltak.
Hangsúlyozta, a fő gond, hogy akárcsak az országban bárhol, itt sincs elég tanár. A szabályok szerint a szaktantárgyak oktatásához legfeljebb tízfős diákcsoportokat kell kialakítani az osztályban, elvileg tehát 10 diákonként újabb és újabb tanerőkre lenne szükség. Erre, forrásunk szerint, az iskola nemcsak, hogy az idén, de a közeli jövőben sem lesz úgy felkészülve, hogy a bevezetőben említett 70-80 diákot fogadni tudja.
Ezek szerint létszámrobbanással állunk szemben, amely nem a középiskolás korosztály összlétszámának változását, hanem elsősorban a szülők, illetve a gyerekek továbbtanulási preferenciáiban bekövetkezett markáns változás jelenti.
A képviselői interpelláció tehát nem látszik hiábavalónak, főképpen, ha a közelgő önkormányzati választások kapcsán is gyors döntést lehetne elérni előbb az iskola magyar nyelvű tanári karának, majd a magyar osztályokat is érintő felvételi számoknak a mielőbbi bővítéséről! Lapunkban szívesen adunk helyet az ezzel kapcsolatos jó híreknek is!
Megjelent a Magyar7 2022/35.számában.
