Regionalizmus és nemzetiségi mandátum - Gubík László a KDH alelnökével vitázott a választási reformról
A konzervatív nézőpontokat mutatja be aktuális társadalmi, közéleti kérdések kapcsán az október 20-23. között Kassán megrendezésre kerülő Hanusove dni fesztivál. A keddi beszélgetőesten Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Lucia Gurbáľovával, a KDH alelnökével, Kassa alpolgármesterével vitatta meg, milyen választási reformjavaslatok vannak a szlovákiai politika asztalán.
Gubík László felidézte, tavasszal Pozsonyban a Hanusove dni rendezvénysorozat vendégeként a magyar-szlovák viszonyról volt lehetősége beszélni. “Úgy tűnik, nem sikerült rosszul, hiszen meghívtak Kassára is, ahol már egy konkrét szakpolitikai témát határoztak meg a szervezők, éspedig a lehetséges szlovákiai választási reformok kérdéskörét” - hangsúlyozta a Magyar Szövetség elnöke. Gubík hozzátette, körüljárták, hogyan alakult “történelmileg”, hogy csak listás választási rendszer van Szlovákiában és az ország egyetlen választókerület. Végigvették azt is, milyen lehetséges változtatások jöhetnek szóba, milyen nemzetközi modellben kell gondolkodni, egyáltalán a pártok milyen javaslatokat fogalmaztak meg.
Gubík elmondta, jelenleg négy javaslat van az asztalon, az első magáé a miniszterelnöké - Robert Fico a parlamenti küszöböt ötről hét százalékra emelné. “Számunkra ez a javaslat elfogadhatatlan, diszkvalifikálna minket a játékból” - hangsúlyozta a Magyar Szövetség elnöke. Gubík hozzátette, megemlítésre került a Hlas javaslata is - a kisebbik kormánypárt az országot felosztaná egyéni választókerületekre, és különböző variácókat fogalmaztak meg arra, hogy milyen arányban legyenek megválasztva a képviselők listáról, illetve az egyéni választókerületekből.
A KDH azt javasolja, nyolc megyei listáról válasszák meg a parlamenti képviselőket, de a mandátum megszerzéséhez az adott pártnak országosan át kell ugornia az öt százalékos küszöböt. Gubík hangsúlyozta, “ez a rendszer a mostaninál igazságosabb lenne, hiszen erősítené a regionalizmust. Jelenleg kevés az olyan felelős honatya, aki ismeri a régiója gondját-baját. A Magyar Szövetség a javaslatot akkor tudná támogatni, ha kikerülne belőle az országos küszöbre vonatkozó kitétel - erre volt példa az első Csehszlovák Köztársaság idejéből is”.
Gubík a beszélgetés során bemutatta a Magyar Szövetség idén tavasszal Kassán elfogadott választási reformjavaslatait, amelyek a párt 13 pontos lokálpatrióta programjának részét képezik.
A pártelnök hangsúlyozta, az első javaslatuk részben hasonlít a KDH elképzeléseihez. A regionális alternatív küszöb, amely Romániában is létezik, lehetővé tenné, hogy azon pártok, amelyek legalább két megyében jobban teljesítenek, mint az országos küszöb, és megugorják a hét százalékot, jussanak mandátumhoz akkor is, ha országosan öt százalék alatt teljesítenek. Gubík hozzátette, “a regionális alternatív küszöb bevezetése a KDH-nak is érdekében áll, hiszen a kereszténydemokraták hagyományosan kiemelkedően szerepelnek Eperjes és Zsolna megyékben”.
- hangsúlyozta a pártelnök. Gubík hozzátette, “arról lehet vitázni, legyen-e egy minimális plafon, például ötvenezer szavazat, amely alatt nem járna automatikusan a mandátum, és Magyarországhoz hasonlóan nemzetiségi szószólóhoz jutna az adott közösség a parlamentben.”
Gubík felidézte, “KDH-s vitapartnere a Magyar Szövetség javaslatai közül a regionális alternatív küszöböt tudná támogatni, a nemzetiségi természetes mandátum elvével azonban nem értenek egyet, mivel általában elutasítják a kvótákat”. A Magyar Szövetség elnöke hozzátette, a javaslatuk alapján nem jár automatikusan mandátum a nemzetiségeknek, a képviselői helyekért meg kell küzdeni, vagyis szó sincs kvótáról, egy olyan jogi lehetőség, amely az ország politikai kultúrájáról, érettségéről is tanúskodik.
- hangsúlyozta Gubík.
“A nemzetiségi természetes mandátum bevezetéséhez előbb persze definiálni kellene, melyik párt felel meg a nemzetiségi párt feltételeinek” - tette hozzá a Magyar Szövetség elnöke. A javaslatuk szerint mindez egyértelműen megállapítható lenne a pártok belső nyelvhasználatából, illetve a programjából, egyúttal a választási listán a jelöltek legalább nyolcvan százaléka az adott nemzeti közösség soraiból kerülne ki.
Gubík arra is kitért, a közönség soraiból elhangzott a kérdés, miért nem elég a magyaroknak, hogy a szlovák pártokban politizáló magyarok képviseljék őket. A pártelnök felidézte,
Gubík hozzátette, “a szlovákok gyakran nem értik, miért van szükség egy erős magyar pártra a szlovákiai politikában, ezért is fontos, hogy bekapcsolódjunk az ilyen és ehhez hasonló szakmai vitákba”.
