Raši már 2027-ben változtatott volna a választókörzeteken, Gröhling viszont ez ellen van
Richard Raši (Hlas-SD) beruházási miniszter ideálisnak tartaná, ha a választókörzetek számának változása már a 2027-es parlamenti választására is vonatkozna. Úgy látja azonban, hogy az Alkotmány megváltoztatásához nincs elegendő képviselői szavazat. Az kal szembeni csalásnak tartana.
Raši szerint a parlamenti választások során a több választókörzet azért is fontos lenne, hogy a regionális vezetőket megválaszthassák a járások. „Ez a legdemokratikusabb forma” – jelentette ki Raši. Gröhling ennek kapcsán kijelentette, találkozót kezdeményez az ellenzéken belül, hogy tisztázzák az ilyen változtatás előnyeit és hátrányait. Szerinte ebben az esetben a választópolgárok csak az egyes járásokból vagy régiókból választhatnának képviselőket. A nemzeti parlamentbe viszont véleménye szerint Szlovákia egész területéről kellene embereket beválasztani.
A Számvevőszéknek az Expo Dubai 2020 Világkiállítás előkészítésével és szervezésé
– tette hozzá. Feltételezi, hogy az SaS vezetője, Richard Sulík akkori gazdasági miniszter a hét elején magyarázatot ad az eredményekre. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy Sulíknak emiatt el kell-e hagynia a politikát. Szerinte ő magának kell eldöntenie, milyen személyes felelősséget kíván az ügy miatt levonni.
Raši erre azt válaszolta, a jelentés egyértelműen kijelenti, hogy a döntéshozatal nem volt átlátható, és a pénzeszközöket nem hatékony módon módon használták fel.
Amint a vitaműsorban kiderült, a belügyminiszter Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) teljes mértékben élvezi Raši bizalmát, valamint a Hlas-SD-ét és a kormányét is, mivel megmagyarázta a nyomozók szolgálaton kívül helyezésének jogi lépéseit.
A vitaműsor során szóba kerültek a Btk. esetleges változásai is. Ha olyan változásokat hajtanak végre a Büntetőtörvénykönyvben, amelyek európai szintű egyeztetést igényelnének, azokat Boris Susko (Smer-SD) igazságügyi miniszter vezeti majd. Raši szerint arról, hogy mi legyen a Speciális Ügyészséggel és a Szakosított Büntetőbírósággal a továbbiakban eddigi tevékenységük értékelésének és szakmai megbeszélések alapján kell dönteni. Mint mondta, nem tud olyan javaslatról, amely a különleges ügyészség megszüntetéséről vagy a főügyészséghez csatolásáról szólna.
Gröhling viszont arra arra hívta fel a figyelmet, hogy a Smer-SD kormánya alatt az elmúlt 12 évben nem akartak változtatni a büntetőtörvényeken, csak akkor kezdtek erről beszélni, amikor a jelöltjeik ügyében kezdtek nyomozni.
Raši elképzelhetőnek tartja, hogy Daniel Lipšic különleges ügyész nem marad a posztján hivatali ideje lejártáig, mivel - mint mondta - Lipšic egy politikus, nem pedig ügyész.