Radičová és a seggrepacsi: az ex-kormányfő szerint Matovič alapos náspángolást érdemelne "gyerekes" FB-posztjai miatt

Mi mással kezdődhetne egy ilyen interjú mint az utóbbi hetek nagy plágiumbotrányaival. Radičová persze hozza az elvárhatót, alaposan leszedi a keresztvizet Úgy Boris Kollárról és Branislav Gröhlingről, mint Igor Matovičról, s tulajdonképpen még igaza is lenne, mikor arról beszél, Andrej Dankoval ugyanők milyen csúnyán bántak annak idején, de azért ott elveti a sulykot, mikor az előző rezsim korrupciós ügyeinek tárgyalása után azt találja mondani:

A következő kérdés aztán még feljebb tekeri a potmétert, hiszen a rendkívül független Denník N rendkívül független újságírója, Benedikovičová képes így feltenni egy kérdést:

Csodálatos nem? Nem! Radičová jogállamot és etikát emlegető, semmitmondó válaszát követően ugyanis így folytatódik az interjú:

Mivel a következő vagy féltucat kérdés is hasonló szellemű, felesleges is bemutatni ezeket, hiszen egyként érződik mindegyikről, mennyire ellenszenvesnek találja az új kormányfőt az újságírónő, s ehhez Radičovában kiváló partnerre is talál. Bár a miniszterelnök asszonynak tulajdonképpen sok mindenben igaza van (nem fair állandóan Ficóék visszatérésével zsarolni a választókat, nem lehet maffiózókra és becsületesekre osztani a társadalmat), mégiscsak furcsa, s talán még egy kicsit méltatlan is, hogy a sajtóban alig-alig szereplő egykori miniszterelnök asszony ilyen hosszasan kénytelen a regnáló kormányfőre sarat dobálni.

Feltéve, ha nem pont ez volt a cél. A Denník N mégsem készíthet interjút Ficóval, sőt, Radičová Dankónál és Bugárnál is hitelesebb figura, még akkor is, ha ez a léc nincs túl magasan...

Radičová annak idején dolgozott együtt a mostani kormányfővel, hiszen Matovič képviselőként a kormánya tagja volt. "Számos hibája" közül az ex-kormányfő épp egy olyat emel ki az interjúban, amely minket, magyarokat is érint. Mint mondja, komoly feszültségeket okozott a koalícióban, hogy Matovič a kettős állampolgárság kapcsán a Fico-féle vonalat támogatta. A sejtetés aztán annyiban is marad, hiszen Matovič az SaS frakciójából való kizárása kapcsán hiába kérdezi meg a riporter, akkor mi is is zajlott a háttérben, az ex-kormányfő nagyvonalúan annyit mond, a "háttér nem lényeges."

Nagyjából az interjú felénél járunk, s az újságíró hölgynek még mindig nem volt egyetlen olyan kérdése sem, amelynél ne lógna ki a lóláb, tulajdonképpen beszélgetésnek álcázott ítélethozatalt látunk.

Radičová egy korábbi interjúban már beszélt arról, a kormányfő szerinte megérdemelne egy amolyan "anyai" seggrepacsit, csak a fegyelmezés céljából. Az ex-kormányfő szerint ugyanis utódja úgy kommunikál a közösségi hálón, ahogy azt egy miniszterelnöknek nem lenne szabad. Mint mondja

A beszélgetés ezen a ponton végül elhagyja Matovičot, s bár a volt kormányfőnek továbbra sincs módja magáról beszélnie, a plágiumügyek kapcsán legalább érdekes meglátásokat kapunk, hiszen mint kiderül, Radičová jelenleg épp azon a főiskolán dolgozik, ahol Gröhling "készítette el" diplomamunkáját. Ezzel kapcsolatban annyit mond, amikor az oktatási tárca vezetője végzett, ő nem volt a főiskolán (ma már egyetemen), ráadásul jelenleg is egy másik karon dolgozik.

Azzal kapcsolatban, hogy azt tervezik, visszamenőleg is leellenőrzik az elkészült diplomamunkákat, Radičová közli, 

Az egyébként is feleslegesen hosszúra nyújtott interjú ezen a ponton mintha leülne egy kicsit. Trnka, Bödör, a Dobytkár, Kočner, Sulík és Čižnár neve bukkan fel a beszélgetésben, de a végére azért kapunk még egy adagot a Denník objektivitásából.

Így kezdődik a kérdés:

Ezt követően sikerül átkötni a kérdést oda, hogy Pellegrini diktátornak nevezte a szlovák kormányfőt, mire Radičová annyit mond, nem fogja kommentálni azokat a politikusokat, akik a diplomáciai szótár szerint "nem mértékadó" politikusnak tekint, a nem diplomáciai szerint pedig "neveletlennek". Hogy akkor miről is szólt eddig az interjú, ne kérdezzék!

Az i-re a pontot, a tejszínhabra a cseresznyét, a három királyra a negyediket és a negyvenre a piros ászt az utolsó kérdés hozza el. Imigyen:

A válasz ezek után talán már nem is fontos ("...régóta féltem Szlovákiát")!