Porondon az útdíjrendszer Nagyszombat megyében
A kormányváltás után újra aktívan foglalkozik Nagyszombat megye önkormányzata az útdíjrendszer kibővítésével. A Mátyusföldön és a Csallóközben évtizedek óta komoly problémát jelent a közutakat és a lakosság türelmét pusztító áthaladó teherforgalom. Az Érsek Árpád által vezetett közlekedésügyi minisztériummal éveken át nem sikerült dűlőre jutni, a megyei képviselőknek most nagy bizalma van abban, hogy a megyeelnök Jozef Viskupič és Andrej Doležal megtalálják a közös hangot. A cél, fizetőssé tenni a legfrekventáltabb másodrendű közutakat is.
A megyeelnök megbízást kap
Nagyszombat megye önkormányzatának képviselői a Rákfaluba (Rakovice) kihelyezett ülésen bízták meg Jozef Viskupič megyeelnököt azzal, hogy indítsa újra a tárgyalásokat a közlekedésügyi minisztériummal az útdíjrendszer kibővítéséről. Az útdíjrendszer bevezetése után ugyanis megnőtt a teherforgalom a másod-, illetve harmadosztályú utakon, a kamionosok – habár a fizetős első osztályú utak kényelmesebbek – inkább az ingyenes verziót választják, jelentősen terhelve ezzel a nem erre a célra dimenzionált másod-és harmadosztályú utakat és összekötőutakat. Jelenleg a megye azt szeretné elérni, hogy a frekventált másod- és harmadosztályú útszakaszokat is tegyék fizetőssé egy törvénymódosítással.
Csak a legfrekventáltabb szakaszok lennének fizetősek
Berényi József, Nagyszombat megye közlekedésért felelős alelnöke elmondta, a helyi vállalkozóknak és polgármestereknek nem kell megijedniük, az úthasználatért csak a legferkventáltabb útszakaszokon kellene fizetni, és csak a legnagyobb teherautókat, a tizennyolc tonnán felettieket érintené.
A megye tulajdonában közel 1590 kilométernyi másodrendű főút és összekötőút van, ebből nem mindegyik szakasz számít kritikusnak, de mindenképpen fizetőssé kellene tenni például a Galánta-Nagymegyer és a Galánta-Dunaszerdahely közti 507-es és 561-es útszakaszokat. Habár ezeket az utakat nem csak a hazai vállalkozók és kamionosok használják, jelentős a nemzetközi áthaladóforgalom is, a diszkriminációró szóló európai uniós rendeletek miatt nem tehetik meg, hogy csak a nemzetközi tranzitforgalom számára lennének díjkötelesek az érintett útszakaszok – magyarázza Berényi.Hozzáteszi a törvény szerint a beszedett pénzösszeg a megyét illetné, ebből legalább finanszírozni tudnák az utak állandó javítását és sokkal jobb karbantartását.
„Az általános cél az, hogy az utak jó állapotban legyenek” – mondja a megye alelnöke.
Hol terhes a teherforgalom?
Mátyusföldön a Taksony–Alsószeli–Királyrév– Nádszeg-, illetve a Vízkelet–Hidaskürt–Vezekény– Tallós-szakaszon alakult ki tranzitzóna az elmúlt években, ahol a másod- és harmadosztályú utakon kamionok tízezrei hajtanak a medvei és a komáromi határátkelőhöz. Többségében lengyel, magyar, cseh és ukrán szállítókról van szó, de a szlovákiai célforgalom is jelentős. A Nagyszombat megyéhez tartozó Galántai és Dunaszerdahelyi járások falvai évtizedek óta tűrik az egyre növekvő teherforgalom okozta
kellemetlenségeket, a megyének pedig jelen helyzetben nincs elegendő kapacitása és anyagi forrása sem a másod- és harmadosztályú közutak, valamint bekötőutak állandó javítgatására. A járásokban mindenki észleli, hogy bár időről időre folyik a közutak toldozgatása-foltozgatása, javítgatása, ez csak sebtapasz, nem jelenti a komoly probléma megoldását. Portálunk korábban már megkérdezte a mátyusföldi falvak polgármestereit arról, miben látnák a megoldást, akkor többen úgy nyilatkoztak az érintett másodrendű főút községeket összekötő szakaszának átminősítése, illetve fizetőssé tétele jelentene némi könnyebbséget. Az igazi megoldást azonban egy elkerülő út megépítése hozná meg.
Agócs Gergely, Királyrév polgármestere, a megyei önkormányzat képviselője, aki a közlekedésügyi bizottság tagja többszörösen érintett a probléma megoldásában, hiszen faluja is a tranzitzónában van. Portálunknak elmondta, ezt a rendszert úgy kell beállítani, hogy a kamionoknak ne érje meg a másodosztályú utakat használni. Előzetes gyors számításai alapján úgy nyilatkozott, hogy ha a legfrekventáltabb másod-és harmadosztályú utakat fizetőssé tennék, akkor a teherforgalom 20-30 százalékkal csökkenhet a teherforgalom az érintett járásokban.
„ Azért az már nagy haladás lenne, ha legalább valamennyivel csökkenne a kamionok száma, és egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy így a megyének is több pénze lenne az utak karbantartására” - teszi hozzá Agócs Gergely.
Próbálkoztak már
Berényiék egy évvel ezelőtt már javasolták az akkor még Érsek Árpád által vezetett közlekedésügyi minisztériumnak, hogy tegyék fizetőssé a Galánta-Nagymegyer és a Galánta-Dunaszerdahely közti 507-es és 561-es útszakaszokat. Ez a kérés a közlekedésügyi minisztérium részéről elutasításra került, elsősorban azzal az indokkal, hogy a kapuk felszerelése drága lenne, és a vámokból származó bevétel nem fedezné a beruházást.
A kapuk megépítése a szlovák Nemzeti Autópálya Társaság kompetenciája, üzemeltetésük pedig a Skytoll cég kezében van. A minisztérium azt ajánlotta Nagyszombat megyének, tárgyaljanak ezekkel a szervekkel. Berényi akkor kiemelte, ezt meg is fogják tenni. Berényi most hozzátette, meg kell várni, mit hoznak az országos szintű változások, hiszen tudvalevő, hogy a Skytollnál voltak visszaélések.
