Pert nyert a Gorillából elhíresült somorjai Varga Zoltán az állammal szemben
Pert nyert a szlovák állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán Varga Zoltán volt szlovák rendőr. Varga a 2011-ben kirobbant Gorilla-ügyből elhíresült Vazov utcai lakásán zajló titkosszolgálati lehallgatások ügyében perelte a szlovák államot.
A Gorilla-ügyiratot ismeretlen személy hozta nyilvánosságra 2011 decemberében, és terjedt el rohamosan a világhálón.
Olyan beszélgetéseket tartalmaz, amelyeket többnyire Jaroslav Haščák folytatott különféle politikusokkal a második Dzurinda-kormány idején megvalósult állami bizniszekről és az ezekkel kapcsolatos jutalékokról. Az ügyben Robert Fico is érintett volt és néhány szlovákiai magyar politikus, illetve üzletember is.
Az akta szerint ezek a beszélgetések Varga Vazov utcai lakásában zajlottak. Varga egyébként a Penta társtulajdonosának, Jaroslav Haščáknak a barátja. A Gorilla-akta miatt számos bírálat érte a pénzügyi csoport vezetőit, és tüntetések kezdődtek országszerte.
A strasbourgi bíróság 9750 eurós kártérítést ítélt meg a felperesnek, és az 5561,50 eurós perköltség megtérítését.
Az emberjogi bíróság megállapította, hogy az állam megsértette Varga magánélethez való jogát a lehallgatási üggyel kapcsolatban.
A Pozsonyi Kerületi Bíróság döntését, amelynek értelmében lehetővé vált, hogy a titkosszolgálat (SIS) lehallgassa Varga lakását, az Alkotmánybíróság később mint törtvénytelen és alkotmányellenes döntést semmissé tette.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint lehetséges, hogy a Vargát érintő lehallgatási anyagok még mindig a titkosszolgálatnál vannak, ezt azonban a titkos információk jellegét tekintve nem lehet megállapítani.
A strasbourgi bíróság szerint a felperes belföldi szinten több lépést is megtett, többek közt a tények ellenőrzésére és újabb információk beszerzésére vonatkozóan, feljelentést tett bírósági végzések végrehajtása (lehallgatás céljából) és anyagok megsemmisítése ellen, de csak részleges sikerrel járt.
Ráadásul a strasbourgi bíróság szerint a kerületi bírák, akik a lehallgatásra az utasítást kiadták, nem felügyelték annak a menetét.
A titkosszolgálat nem nyújtotta be a bíróságnak a felvételek megsemmisítésére vonatkozó végzések vagy feljegyzések végrehajtásának eredményeit.
A kerületi bíróság végül elismerte, hogy a lehallgatásra kiadott utasítás sérti a felperes jogait. Ez a döntés azonban csak azt követően született meg, hogy az Alkotmánybíróság alapos vizsgálat után semmissé tette azt. Ráadásul az alsóbb szintű bíróság döntése csaknem tíz évvel a felperes lépései után született meg.
– áll strasbourgi bíróság döntésében.
