Pellegrini a parlamentben: A jövő sikeréhez hosszú távú vízió és összefogás kell
Peter Pellegrini köztársasági elnök első parlamenti beszédében a nemzet előtt álló legfontosabb kihívásokra összpontosított. Hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a társadalmi megosztottság helyett az egységre és hosszú távú gondolkodásra építsen az ország.
A beszéd nyitányában Pellegrini a szlovák társadalmat átható érzésekről beszélt: bizonytalanságról, csalódottságról, félelemről és frusztrációról. Úgy vélte, mind a kormány, mind az ellenzék felelősséget visel ezért, mivel gyakran kerülik a valódi problémák kezelését, és inkább hangulatkeltő, megosztó ügyekre helyezik a hangsúlyt.
Élesen bírálta a kabinet tervét, amely átfogó kártérítést nyújtana azoknak, akik megszegték a járványügyi szabályokat – például nem viseltek maszkot kórházakban vagy idősotthonokban. Pellegrini megvétózta a covid-amnesztiáról szóló törvényt, és „veszélyes kísérletnek” nevezte a kormány kezdeményezését.
Felszólalásában arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek után nyugodt szívvel nézhetnek szembe azokkal, akik szeretteiket vesztették el a járvány során. E szavai azonnali tapsot váltottak ki az ellenzék soraiból, akik szintén ellenzik az amnesztiát.
Pellegrini ugyanakkor pozitívumokat is említett: örömtelinek nevezte, hogy Szlovákiában történelmi mélyponton van a munkanélküliség, és emelkedik a minimálbér – szerinte ezek fontos gazdasági eredmények.
Beszédében Pellegrini kitért a politikai közbeszéd színvonalára is. Bírálta a durvaságot és a gyűlöletkeltést, különösen a Robert Fico elleni merénylet kapcsán, amelyet – mint mondta – sokan még mindig kétségbe vonnak. A parlamenti szóhasználatot a „kocsmai stílushoz” hasonlította, és felszólította a képviselőket, hogy ne egymással harcoljanak, hanem látogassanak el a régiókba, és kérdezzék meg az embereket, mi foglalkoztatja őket valójában.
A külpolitikai irányvonalról szólva Pellegrini hangsúlyozta: Szlovákiának szuverén, minden irányba nyitott diplomáciát kell folytatnia, de nem feledkezhet meg a nyugat fontosságáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országba érkező befektetések 89 százaléka az Európai Unióból származik – ezért a nyugati kapcsolatokat stratégiai érdekként kell kezelni.
Zárszavában az elnök arra kérte a képviselőket, hogy ne a múlt sérelmein rágódjanak, hanem előre tekintsenek, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek valóban jobb jövőt biztosítanak az országnak.
„Mielőtt szavaznak – tette hozzá –, kérdezzék meg maguktól: vajon döntésükkel jobb, nyugodtabb és egészségesebb lesz-e az emberek élete Szlovákiában?”
