Patthelyzet Spanyolországban?
Spanyolországban múlt vasárnap előre hozott parlamenti választást tartottak, amelynek győztese a jobboldali Néppárt lett, de nem sikerült abszolút többséget szereznie, miután potenciális szövetségese, Vox képviselői helyeket veszített a korábbi választásokon elért eredményéhez képest.
A kialakult helyzetről és a különböző lehetséges forgatókönyvekről a Magyar Nemzet készített elemzést.
A választás kiírását Pedro Sánchez szocialista kormányfő kezdeményezte azután, hogy a május végi regionális választásokon vereséget szenvedett.
A legtöbb szavazatot a Néppárt (PP) kapta július 23-án, élén Alberto Núñez Feijóoval, aki azonban egyetlen lehetséges szövetségesével, a Santiago Abascal vezette Voxszal sem tudta elérni a kormányalakításra feljogosító abszolút többséget, 176 mandátumot. A baloldal és szeparatista partnerei, köztük elsősorban katalán és baszk kis pártok azonban hasonló cipőben jártak annyi különbséggel, hogy nekik egy hajszállal mégiscsak több esélyük maradt a kormányalakításra.
A lap emlékeztet rá, hogy Spanyolországban a király, VI. Fülöp kéri fel a miniszterelnök-jelölteket a kormányalakításra egy, a pártokkal folytatott párbeszédet követően.
Sánchez kinevezésére 171 jobboldali nem szavazat ellenében 172 igen érkezett volna, feltéve persze, ha megszerezte volna a nacionalista pártok többségének támogatását és a Katalónia elszakadásáért radikális eszközökkel törekvő Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) tartózkodását.
Ezek általában nem szokták befolyásolni a választási végeredményeket, most azonban Madridban csak egy hajszál választotta el a Néppártot egy plusz mandátumtól, így a hazájuktól távol élő spanyolok szavazatai felértékelődtek.
A jobboldal a külföldi szavazatok közzététele után új lendületet kapott és ismét felszólította Pedro Sánchezt, hogy döntsön felelősségteljesen és hagyja kormányozni a győztest, Alberto Núñez Feijóot.
A szocialistáknak azonban eszük ágában sincs meghátrálni, még úgy sem, hogy a jelenlegi eredmények már arra kényszerítik őket, hogy Katalónia elszakadásáról tárgyaljanak a Junts per Catalunyával, mely múlt vasárnap közölte, hogy ingyen semmiképp sem teszi újra miniszterelnökké Pedro Sánchezt, az ár pedig a katalán függetlenségi népszavazás és amnesztia egykori vezetőjüknek, Carles Puigdemon-nak, aki 2017-ben alkotmányellenesen kikiáltotta Katalónia elszakadását.
Ehhez viszont eleget kell tennie az alkotmányellenes követeléseknek, amelyekre pártja korábban határozottan nemet mondott - állapítja meg a cikkíró.
Sánchez egyetlen dologgal próbálkozhat: meggyőzheti a Junts per Catalunyát arról, hogy rosszabbul jár, ha nem támogatja őt és hagyja, hogy jobboldali kormánykoalíció kerüljön az ország élére, mivel ők – véleménye szerint – nem fogják folytatni a párbeszédet Katalóniával.
Ha végül sem Feijóo, sem Sánchez nem tudja maga felé billenteni a mérleg nyelvét, úgy a parlamenti bizalmi szavazáson 171 igen szavazattal szemben 171 nem áll majd (a Junts és a kanári-szigetekiek tartózkodása mellett) ami azt jelenti, hogy a parlamentet feloszlatják és új választásokat írnak ki Spanyolországban.
