2024. január 30., 14:29

Ötödször is leszerepelünk az EP-választáson?

Brüsszelt szeretik sokan bírálni, de amikor arról dönthetnénk, hogy kit küldjünk oda Szlovákia képviseletében, nem nagyon vagyunk aktívak, és rendre figyelmen kívül hagyjuk az európai parlamenti választásokat. Idén megint EP-képviselőket választunk június 8-án, vajon megint olyan siralmasan alacsony lesz a részvétel?

Európai Parlament
Fotó: TASR

Eddig valamennyi EP-választáson az egyik legrosszabb részvételi arány volt a miénk az uniós tagországok közül. A maximális részvételi arány gyenge 22 százalék volt, az EP-képviselők most legalább kis arányú növekedésben reménykednek, és a szakértőkkel egyetemben azt állítják, hogy a közös parlament sokkal fontosabb, mint azt idehaza gondoljuk.

Európai uniós tagságunk óta négyszer volt nálunk EP-választás, de mind a négyszer a legrosszabbak voltunk a részvételi arány tekintetében.

Tíz évvel ezelőtt például csak a választásra jogosultak 13 százaléka járult az urnákhoz, de a részvételi arányunk még sohasem lépte át a választásra jogosult polgárok egynegyedét. És ennek megfelelően néz ki a ezeknek a mandátumoknak az ereje is. A legutóbbi európai parlamenti választáson Robert Hajšel például kevesebb mint 14 000 karikát kapott, ami megközelítőleg Lőcse lakosságának felel meg. Ha tehát be szeretné küzdeni magát Strasbourgba vagy Brüsszelbe, elég, ha egy kisvárosnyi támogatót szerez.

Nem is ismerik a jelölteket

A legalacsonyabb részvétel Szlovákiában az előző EP-választáson a Szinnai járásban volt – 15 százalék. Míg egyeseket egyáltalán nem érdekli az európai választás, a szavazni szándékozók többnyire közvetlenül előtte döntik el, hogy kire szavaznak. Nem nagyon ismerik a jelölteket.

Mi, szlovákok még mindig nem érezzük, hogy valójában hova is szavazunk, Brüsszel nagyon messze van. Így aztán a szlovákiai polgárok nem igazán értik, miért kellene szavazniuk”

– magyarázta Václav Hřích, az AKO ügynökség igazgatója.

A választói részvétel ezért még sohasem volt magas nálunk ezen a választáson. A több európai intézmény a hatásköreikkel együtt szintén megzavarhatja az embereket – Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Tanács vagy az Európai Unió Tanácsa. Miközben a legfontosabbat figyelmen kívül hagyjuk, azaz, hogy a tagországokban hatályos törvények többsége az Európai Parlamenttől érkezik.

Együtt döntünk minden olyan jogszabályról, amelyet az Európai Unió szintjén fogadnak el, és ezért a szlovákiai polgárok mindennapjait is érintik”

– mondja Ján Jakubov, az Európai Parlament sajtóattaséja.

Idén változhat a helyzet

A képviselők problémát látnak abban is, ahogyan az unió ügyeit megvitatják. „Nagyon gyakran úgy mutatták be az európai ügyeket, mint valami távoli, idegen dolgot, miközben az Európai Parlament egyben szlovák parlament is” – mondta Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke (PS, RE).

Az európai témák általában kisebb teret kapnak a szlovákiai médiában, ami nem kritika, csak megállapítás, mivel ez már az ötödik európai parlamenti választásom lesz”

– jelentette ki Monika Beňová (SMER-SD) EP-képviselő.

Azt, hogy ötödször is megismétlődjön a rendkívül alacsony részvétel, mindenki szeretné elkerülni, mivel ez nem jelent jó hírnevet Szlovákiának. Az előrejelzések most optimistábbak – a jelenlegi helyzetnek (azaz a Speciális Ügyészség megszüntetésének vagy a vétójog kérdésének) az urnákhoz kellene vonzania az embereket.

Valamivel közelebb kerülhetnénk a 40 százalékhoz, erre utal az is, hogy sok párt bejelentette, ezúttal fontos számára az EP-választás”

– reménykedik Hřích. És ezért nagy neveket is bevetnek. Hogy valóra válnak-e remények, június elején kiderül.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.