Összedőlt, aminek össze kellett
- Haló, kívánságműsor? Szeretném kérni a Szomorú vasárnap című számot, és küldeném Eduard Hegernek. Rajta, és az európai uniós alapok vályújától eleső kormánytagjain kívül mások számára azért nem volt annyira szomorú május első vasárnapja...
Harminc év után először lehet magyar nemzetiségű miniszterelnöke Szlovákiának.
A múlt hét elég erőteljes volt a hazai belpolitikában. Kibukott az agrárminiszter 1,4 millió eurós, etikai szempontból aggályosnak mondható támogatási ügye. A miniszter bejelentette: felmentését kéri az államfőtől. A miniszterelnök gyenge reakcióját látva a külügyminiszter is csomagolt. Én már csak azon aggódtam, hogy mire a "szlovák Air Force One" hazahozza Zuzana Čaputová államfőt Őfelsége, III. Károly, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más királyságai és területei királya, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője londoni koronázásáról, még találjon valakit a kormányban. De mire a kormánygép gumikereke a pozsonyi reptér betonját érintette, gyomrában a köztársasági elnökkel, az egyre gyűröttebb Eduard Heger is belátta: hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor le kell szállni róla. Anyák napján, 11 órakor a kamerák elé állt, és bejelentette: ennyi volt.
Samuel Vlčan mezőgazdasági tárcavezető a múlt héten felmentését kérte, miután Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke sajtótájékoztatón számolt be róla, hogy cége, a Reko Recycling Kft. a környezetvédelmi minisztérium büdzséjéből 1,4 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott.
Ebben a formában, hogy "Samuel Vlčan cége", ez valami távoli, pozsonyi huncutságnak tűnhet, ám valójában az Izsa Bokros településrészében levő szeméttelepről van szó, amelynek prokuristája – cégvezetője – 2017 és 2020 között Samuel Vlčan volt, majd ezt a tisztséget 2020 májusában Kristína Vlčanová vette át tőle, és gyakorolja napjainkig.
Vlčant 2020. április 9-én nevezték ki államtitkárnak a mezőgazdasági tárcánál, ahol Ján Mičovský lemondását követően miniszterré avanzsált. Vlčan soha nem titkolta hulladékfeldolgozásbeli érdekeltségeit, igaz, nem is tudta volna, hisz az nyilvános adatbázisokból megállapítható; illetőleg szükségtelen is lett volna, hisz bizonyos szakmai előéletet el is várunk azoktól, akik az államigazgatásban ilyesmire adják fejüket.
A távozó megbízott miniszter nevéhez köthető cég tavaly februárban nyújtott be támogatási kérelmet az akkor még azonos párt jelöltje által vezetett környezetvédelmi minisztériumhoz, a támogatási szerződést decemberben írták alá. Az esetet azóta a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség is vizsgálja. De nem szükséges, hogy a rendőrök találjanak valamit, valószínűleg az ügy jogi szempontból rendben van, ám az kétséges, hivatalban lévő miniszter cégének érdemes-e állami támogatásért folyamodni, főként úgy, hogy a pályázatra nyolc jelentkező volt, és éppen a miniszteré járt sikerrel, a többi nem. Ez legfeljebb Ugandában csúszik át a léc alatt.
Ján Budaj környezetvédelmi miniszternek is sikerült egy mondatban megcsillogtatni kompetenciáit, mikor úgy fogalmazott: nem tudta, hogy a támogatást Vlčan cégének adják. Köszönjük, lehet menni zuhanyozni.
A szavazóknak alig volt ideje felocsúdni a Vlčan körüli hercehurcából, amikor bombaként robbant a hír: Rastislav Káčer ügyvezető külügyminiszter felmentését kérte Zuzana Čaputová államfőtől. Hát ki fog nekünk ezután szakmányban határrevíziótól rettegni?
A Vlčan-ügy után Heger miniszterelnök élt a törvény biztosította lehetőségével, és a közszolgálati televízióban beszédet intézett a lakossághoz, amelyben újfent megerősítette, ő szeretné markolni az ország hajójának kormányrúdját a szeptemberi előrehozott választásokig.
Ebben a távozó mezőgazdasági tárcavezetőről ugyan egy büdös szó nem esett, de volt legalább egy értékelhető momentuma: amikor Heger beismerte felelősségét a kialakult, kaotikus helyzetért, bocsánatot kért.
Fellépését azonban a külügyminisztere a közösségi médiában azzal kommentálta: "Ha a köztársasági elnök eddig vonakodott volna, a miniszterelnök az esti fellépésével megkönnyítette a döntését. Szörnyű kontármunka." Ezt követően kérte felmentését, és távozni készül a politikai életből is. Nagyon mehetnékje lehetett már, meg se várta, hogy hazaérjen hivatalos külföldi szolgálati útjáról, hanem onnan küldte az elnöki irodába a felmentését kérő levelét. Döntését a felvidéki magyarok vélhetően nem könnyezték meg.
Rastislav Káčer tehát meghozta a megfelelő döntést, egy baj van csak vele: későn. A hozzá hasonló, területi revízióval riogató nacionalista hergelőknek, akiknek a zakóujjába mindig be van készítve a „magyarkártya”, nincs helye a politikai életben.
2022. december 15-én a törvényhozás megvonta a bizalmat Eduard Heger kormányától. Zuzana Čaputová köztársasági elnök a következő napon menesztette a kormányt, egyben az Alkotmány 117. cikkelye alapján, korlátozott jogkörökkel, ügyvezető kormányként kaptak megbízatást a következő választásokig.
Ha Hegerék nem mennek el a falig, és a kormány a parlamenti fiaskó előtt benyújtotta volna a lemondását, a kabinet csorbítatlan jogkörökkel kormányzott volna az előrehozott választásokig.
A bizalmat vesztett kormányra azonban az Iveta Radičová kormányának bukását követően meghozott szabályok vonatkoznak, lényegi döntéseket kizárólag a köztársasági elnök beleegyezésével tudtak elfogadni.
Eduard Heger felkínálta az államfőnek, hogy a megüresedett posztokat a saját embereivel töltse be, illetve távozott volna a miniszterelnöki tisztségből. Čaputová – és tegyük hozzá, az ország – számára azonban egyik megoldás sem volt elfogadható. Épp elég ideig néztük, hogy az országot egy olyan miniszterelnök vezeti, akit senki nem választott meg, és akitől a parlament megvonta a bizalmat.
A duplán távozó Eduard Heger, aki csütörtök este még határozottan kardoskodott a szakértői kormány ellen, vasárnapra megjuhászodott, és azt mondta, nem akarja tovább traumatizálni az országot, a sima átmenetben lesz érdekelt.
A köztársasági elnök, aki már régóta lebegtette a szakértői kormány lehetőségét – korábban ki is szivárgott egy "garantáltan biztos" kormánynévsor, amelyet az illetékesek igyekeztek cáfolni –, ezt követően magához ragadta a kezdeményezést. Megnevezte a szakértői kormány miniszterelnökét, Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank kormányzóhelyettese személyében, és jelezte, mivel régóta készült erre az eshetőségre, a miniszterek neve is megvan már, ám róluk előbb a parlamenti pártok vezetőivel szeretne egyeztetni.
A szlovák Alkotmányban azonban nem találkozhatunk a szakértői kormány, vagy a hivatalnokkormány kifejezésekkel, egyedül a kormánnyal. Tehát a köztársasági elnök általi kinevezést követő 30 napon belül a parlament elé kell terjeszteniük a kormányprogramot, és a törvényhozás támogatását kérni hozzá.
Hogy ezt megkapják-e, egyelőre nem sejthető, a pártok álláspontja addig még változhat. Egyelőre elég nagy a hivatalnokkormány elutasítottsága, hisz a parlamenti pártok saját jogaik csorbítását látják benne. Az ország számára azonban egy lehetőséget jelent, hogy a választásokig hátralevő majd’ négy és fél hónapot, és az új kormány felállásáig hátralevő időt nyugalomban töltse. Az elmúlt hónapok kormányzati agóniáját követően már ez is eredménynek tekinthető.
Megjelent a Magyar7 2023/19.számában.
