Őry azzal kezdte a beszélgetés, hogy kihangsúlyozta:
A kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében az egészségre való veszélyre felhívó tájékoztatók, köztéri feliratok, szórólapok mind-mind kétnyelvűek kell hogy legyenek. (...) A hatályos törvény értelmében ezeket az államigazgatási szerveknek kellett volna elkészíteniük. A legutóbbi országos tesztelés során újdonság volt, hogy az önkormányzatokra hárult a felelősség, egészen a tanúsítványok kiadásáig.
A polgármester szerint a közbeszédbe is bekerült az általa irányított PT munkájának köszönhetően kétnyelvűsített igazolások kérdése. Szerinte ez üdvös dolog, azt jelenti, a felvidéki magyarságnak még mindig fontos a kétnyelvűség, léteik még egy "ingerküszöb", ugyanakkor hozzátette:
(...) voltak negatív vélemények is, és voltak, akik nehezményezték, hogy náluk nem adtak kétnyelvű igazolásokat.
Őry kitért a nyelvhasználatot szabályozó törvényekre is. Az interjúból kiderül, Szlovákiában két, a nyelvhasználatot szabályozó törvény létezik. Az egyik az államnyelvre, a másik a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó alaptörvény. Míg az előbbi kötelezővé tesz, addig az utóbbi pusztán lehetőséget ad.
Amíg az államnyelv használata kötelező az összes közigazgatási szervnél, addig a kisebbségi nyelvhasználati törvény a polgár részére ad lehetőséget, hogy a hivatalhoz az anyanyelvén is forduljon. Ebből fakadóan csupán akkor kellene magyarul is válaszolni, ha azt a polgár külön kéri. A lényeg, hogy a kisebbségi nyelv használata a polgár részére lehetőségként jelenik meg, míg az államnyelv használata kötelező.
- hangzott el az interjúban. Őry szerint a törvényi szabályozással is alapvető gondok vannak. Azt mondja, egyszerűen rossz a törvény, a jogszabályi filozófia.
(...) két egyenértékű és egyenrangú nyelvként kellene a többség és számbeli kisebbség nyelvhasználati kérdéseit megközelíteni. (...) Az kevésbé jelenik meg a közbeszédben, hogy a törvény nemcsak az önkormányzati hivatalokra, hanem az állami intézményekre is vonatkozik, és bizony itt már nagyon gyenge a mérhető teljesítmény. Nem beszéltünk még az üzleti szféráról, ahol szintén lenne mit javítani a helyzeten.
Azzal kapcsolatban, mit lehet kezdeni a kialakult helyzettel, Őry közölte:
(...) jó lenne élni azzal, ami lehetőségként adott. Minél többször találkozunk valamivel, annál szokottabbá, automatikusabbá válik. Maradjunk a bevezető példánál: ha nem tartanánk évek óta a közbeszédben a nyelvhasználat kérdését, lehet, hogy fel sem merül ma a kétnyelvű tesztelési igazolások kérdése. Nyilván jó lenne egy teljes jogszabályi módosítás, amely egyenrangúra emeli a két nyelv használatát, de addig is élni kell a mostani lehetőségekkel is a hivatali érintkezésben, de az üzleti szférában is. Örülnék, ha az itteni magyar vagy magyarországi tulajdonosi hátterű vállalkozásoknál is természetes lenne például a termékek teljes többnyelvűsége.
