Országos Szent István ünnepség - feltárult Deáki kincsesládája
Ünnepi ökumenikus Istentisztelettel és értékes előadásokkal egybekötve tartották meg az V. Országos Szent István Király Ünnepséget a mátyusföldi Deákin.
A Szent István királyt és az államalapítást ünneplő közönség már ötödik alkalommal vehetett részt a Vágsellyei járáshoz tartozó Deákin megszervezett központi, országos megemlékezésen. Ebből az alkalomból Deáki falu szíve, az emlékmű és a Nagyboldogasszony római katolikus templom is mindig ünnepi díszbe borul. Deáki Község Önkormányzata, a Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya, valamint Deáki Alapszervezete ezúttal is kitett magáért, és roppant színvonalas rendezvényt állított össze a szent király tiszteletére.
Az országos ünnepséget augusztus 22-én tartották, nyitányként egy ünnepi ökumenikus Istentisztelettel a Nagyboldogasszony templomban. A szentmisét Tóth László, püspöki helynök, pápai káplán, kanonok celebrálta. Istentiszteletet Édes Ákos, deáki református lelkész szolgált. Tóth László kanonok kiemelte, kettős ünnep ez Deáki számára, hiszen 1020 évvel ezelőtt adományozta ezt a területet Szent István a bencéseknek, akik ide is települtek, ettől kezdve a térség a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt. Szent István előrelátó ember volt, tudta, hogy a magyar nép nem tud másként fennmaradni, csak keresztényként, a ma emberének pedig igyekeznie kell, hogy az ellenszéllel szemben is helyt tudjon állni a magyarság megtartásának területén.
Édes Ákos református lelkész a bátorság és a helytállás fogalmait járta körbe prédikációjában. Feltette a kérdést, vajon a mai világban illik-e az imádság egy államvezető szájába. Szent István számára az imádság nem csak alkalmi időtöltés volt, mindig élő kapcsolatban állt az Istennel, és a lelki közösségből táplálkozott. Talán ezt kellene például vennie mindenkinek, aki ma hivatást szolgál, követni a Szent István-i elvet, hogy hivatást, szolgálatot végezni csak hűséggel szabad és érdemes, legyen az politikai, orvosi, tanári vagy akár családi út, amelyen az ember jár. A magyar nemzet jövője csak akkor biztosított, ha bátorsággal visszük véghez Isten elrendeltetéseit, a hit és elkötelezettség terveit.
Az áldás után a Nagyboldogasszony templom közönségének és a híveknek Paterka Pál, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa, régésze tartott előadást Deáki kincsesládája címmel. A régész kiemelte, a 2018-ban Deákin megkezdett ásatások azt mutatják, rendkívüli kincsek lakoznak a területen. Valószínű, hogy rábukkanhatnak egy valamikori bencés kolostor vagy egy római villa maradványaira.
1020 évvel ezelőtt, mikor Szent István egy saját aláírásával ellátott levélben adományozta a területet a bencéseknek, a mai Deákit még Wag néven említik a korabeli dokumentumok. Egy szigetszerű, mezőgazdaságilag kincset érő terület volt, amely minden szépségét és megélhetését odakínálta a bencéseknek.
Etnikailag viszonylag egységes magyarság lakhatta a területet, a hit és a kereszténység terjedésére pedig bizonyíték a Pray kódex Halotti beszéde, amit bizonyosan használtak Deákin,
és kölcsönözték is a szomszédos településekre. Azt, hogy hol voltak az ősi templom maradványai, nem tudni pontosan, az biztos, hogy 1228-ban már felavatták a mai templom hátsó részét, a román stílusú, kéttornyú, három hajós csarnoktemplom a Felvidék legrégibb műemléke. A régész tovább kutatná a deáki kincsesládát, reménykedik abban, hogy megfelelő források érkeznek majd ahhoz, hogy nagy kutatást végezhessenek a faluban.
Az előadás után az érdeklődőket Hajdú Irén néni, a deáki Nagyboldogasszony ismerője és titkainak tudója vezette körbe a csodálatos építményen, elmesélte a freskók eredetének történetét, a Szent István terembe és még a padlásra, a bencések valamikori feltételezett lakhelyére is felvezette a látogatókat.
Az országos emlékünnepség záróakkordjaként megkoszorúzták az országalapító király emlékművét, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke tartott ünnepi beszédet. Kiemelte,
Szent István nemcsak új országot alapított, hanem új rendet is teremtett a Kárpát-medencében, tulajdonképpen a mai napig az általa teremtett rend szerint élünk.
Ezért felvidéki magyarként tehetünk-e mást, mint Szent István Intelmeibe kapaszkodva úgy végezzük mindennapi teendőinket, hogy türelmes és másokat tisztelő, de őseinket követő magyarként próbálunk meg nap nap után értékeket teremteni, megválaszolni a kérdéseket, megvívni kisebb-nagyobb harcainkat.
– hangsúlyozta a Csemadok országos elnöke.
Az országos Szent István ünnepségen a Csemadok Deáki Alapszervezetének Nefelejcs énekkara működött közre tisztán csengő, hangulatos előadásával.
