Orosz Örs: Az uborka görbületére van uniós direktíva, a csallóközi vízbázis megóvására nincs
Mennyire sikerült megszólítani a magyar választókat a Robert Fico elleni merénylet árnyékában? Mivel érhetők el a fiatalok? Mit tehet egy uniós képviselő a csallóközi vízbázis megóvása érdekében? Milyen jó példák valósultak meg a helyi turizmus területén? Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség európai parlamenti képviselőjelöltjét kérdeztük.

A kormányfő elleni merénylet sokkolta a társadalmat, és kioltotta a többi politikai témát. Érzése szerint mennyire sikerült megszólítani az elmúlt hetekben a magyar választókat?
A szlogenünk, amit választottunk: józan ésszel, nem fegyverrel, sajnos soha nem volt időszerűbb. Ami a kampányt illeti, a Robert Fico elleni merénylet valóban tematizálta a közbeszédet, de úgy tűnik, csak ideig-óráig. Szomorúan azt konstatálom, hogy a mai világra jellemző módon, bármennyire is sokkoló volt, ez a hír is lassacskán feledésbe vész.
Azt is el kell mondani, hogy a szlovákiai közügyek iránt nagyobb apátia van a magyar közösség soraiban, mint a szlovákok körében, tehát ebben a közegben eleve mérsékeltebb hullámokat vetett a merénylet híre. Azt tapasztalom, hogy az első sokkon lassan túl vagyunk, mindenki visszatér az üzeneteihez, és folytatja a kampányát. A témákat, amelyeket viszek, nemcsak a kampány kedvéért vállaltam fel. Nem három hónapja, hanem évek óta – úgyhogy most ezeket viszem tovább.
Említette, hogy a közügyek iránt apátia uralkodik a magyar közösség soraiban. Ez a felmérések szerint különösen igaz a fiatalokra. A Magyar Szövetség programja nagy hangsúlyt helyez a megszólításukra. Mit tapasztalt a kampányban, mennyire érték el az üzeneteikkel a fiatal választókat?
Az előző választások eredményei sajnos azt mutatják, hogy nem a program minősége dönt. Matovič és Fico is az elemi érzések felkeltésével tudták megnyerni a választást.
Mondjuk ki, a dél-szlovákiai választási eredményt a roma közösség speciális választási viselkedési mintái is befolyásolják, illetve a tartósan külföldön tartózkodó személyek, a külföldön tanuló diákok szavazatai is hiányoznak. Őket az online hirdetésekkel ebben a kampányban is igyekszünk megszólítani.
A Sajót ért környezeti katasztrófa hírére országosan is sokan felkapták a fejüket. De említhetném a vereknyei hulladéklerakót is, amely egy időzített bomba. A környezeti problémákra eddig is felhívta a figyelmet. Ha kijut Brüsszelbe, európai képviselőként ezen felül mire lesz mandátuma?
Ellentmondásos, hogy az Unióban egyfelől látunk egy vad, eszetlen zöld nyomulást, ami miatt a repce elönti az értékes termőföldjeinket. A jó zsíros csallóközi földbe repcét vetnek annak érdekében, hogy az üzemanyagban a tíz százalék megújuló hányadot ki lehessen mutatni a repceolaj által.
Inkább azt mondom, hogy vannak jogorvoslati lehetőségek, amelyekkel a nemzeti hatóságokat lehet szankcionálni. Ebben már szereztem tapasztalatot, és nemcsak a Sajóról beszélek, hanem a peredi népszavazás vagy a párkányi televízió ügye kapcsán is. Az uniós jogszabályok ugyan nem írják felül a hazai rendelkezéseket, de a helyi hatóságok mulasztásai kapcsán az uniós intézményekhez fordulhatunk jogorvoslatért. Az európai mandátumot nyomásgyakorlásra lehet felhasználni, így elősegítve a problémák megoldását.
Több külföldi példa mutatja, a helyi turizmus bővítése nagy esélyt kínál a leszakadó régiók felzárkóztatására. Milyen lehetőségekkel lehet élni ezen a területen?
Büszkén mondhatom, hogy ezzel a kérdéskörrel elég sokat foglalkoztam. Nemrég adtuk ki az egész ország átfogó magyar nyelvű útikönyvét, erre a hatvanas évek óta nem volt példa. Legegyszerűbb az erdélyi példán bemutatni, hogy a Kárpát-medencei turisztikai piacon a külhoni régiók is tudnak sikeresek lenni.
A baj az, hogy a Tátra kitakarja a magyarországi turisták mentális térképén a felvidéki régiókat. Ezen kell változtatni. Volna miből meríteni, hiszen például a határ menti régiók együttműködését szolgáló Interreg pályázatokból is lehívhatók uniós források ilyen célra. A keretösszeget persze jócskán emelni kéne, idén hatszoros volt a túljelentkezés. A beérkezett pályázatok zöme rendkívül értékes, segíti, hogy összenőjön, ami összetartozik. Uniós képviselőként azon szeretnék változtatni, hogy több pénz jusson az Interreg projektekre.
Tud olyan jó példákat mondani az előző évekből, hogy a helyi turizmus lehetőségeivel sikeresen élt egy-egy felvidéki település?
Hazabeszélek, ha Gombaszög példáját említem. Jelenleg a Szlovák-karszt Nemzeti Park területén nincs máshol kemping. Ugyancsak mi hoztuk létre az első drótköteles csúszópályát.
Ebben a községben működik Európa legfiatalabb harangöntője, de egyedülálló módon a kolompár szakmával foglalkoznak a környéken. Ez nagyon sikeres történet, úgy gondolom. Vagy említhetném a borsi kastély felújítását, ami a magyar állam érdeme. Vannak bőven tartalékaink, a vizeink nincsenek kellően menedzselve. A Kis-Dunán való kenuzás úgy-ahogy működik, de az Ipoly rejt tartalékokat. Ha egyszer Trianon óta tudjuk, hogy hajózható folyó, legalább csónakázzunk rajta.