Orbán Viktor: Közép-Európának történelmi küldetése van
A magyar miniszterelnök írását közölte szerdán a Hospodárske noviny online kiadása.
A lap által közölt írásban Orbán Viktor Közép-Európa történelmi küldetéséről értekezik. Orbán arra emlékeztet, hogy a történelmi korokon átívelő "közép-európaiságot" a régió szovjet megszállása 1990-ig mesterségesen elfojtotta, de az itt élő népeket akkor is összekötötte a szabadságvágy, a közös akarat, hogy kiszabaduljanak a Varsói Szerződés béklyójából.
A kommunizmus évtizedei legyengítették a térséget, 1990 után a térség országai nagy áldozatot hoztak meg, hogy átalakítsák a gazdaságukat, és felzárkózhassanak a nyugati világhoz - folytatja Orbán, aki hangsúlyozza, ennek ellenére Lengyelország, Magyarország és az akkori Csehszlovákia, a visegrádi szövetség megalakításával már 1991-ben felismerték, hogy Közép-Európa népei sorsközösséget alkotnak.
Harminc év után elmondhatjuk, emeli ki a magyar miniszterelnök, hogy az Európai Unió és a NATO tagjaként, az öreg kontinens legdinamikusabban fejlődő térsége lett Közép-Európa, amelyet markáns gazdasági növekedés, alacsony munkanélküliség, gyors digitális átállás és hatalmas beruházások jellemeznek.
Orbán szerint az Unióban folyó viták miatt újra hangsúlyozni kell Közép-Európa történelmi küldetését.
A magyar kormányfő szerint a migráció jelentette kihívásra, a demográfiai problémákra és a nemzeti kultúrák védelmére adnak közös válaszokat a közép-európai nemzetek - ebben fogalmazódik meg Közép-Európa történelmi szerepe a XXI. században.
Orbán szerint a magyarok jól értik, hogy ebben az ütközőzónában, az orosz és a német érdekek között, a nyugati és a keleti kereszténység határán, az itt élő népek egymásra vannak utalva. Ezt a "közép-európaiságot" hordozza az évszázadok alatt felhalmozott közös kulturális örökség mellett a régióra jellemző különleges gondolkodás. A mi küldetésünk az, hogy ezt megőrizzük - hangsúlyozza Orbán.
Orbán szerint sorsszerű, hogy Európa nemzetállamai a Római Birodalom romjain jöttek létre, felvéve a nyugati kereszténységet, de megőrizve nemzeti kultúrájukat. Így jöhetett létre az az Európa, ahol idővel nemcsak modern nemzetállamok alakultak, de a nemzeti kultúrák is fennmaradtak.
A magyar kormányfő szerint minden európai nemzet köteles megőrizni az Európát összekötő lelki kötelékeket, de nem szabad megfeledkeznie saját nemzeti érdekeiről. Nemcsak az rombolja Európa közös értékeit, aki erre a kontinens népeit összekötő lelki kapocsra támad, hanem az is, aki Európa sokszínűségét akarja lerombolni - húzza alá Orbán.
Ez a nemzeti és kulturális sokszínűség ugyanis - állítja a magyar miniszterelnök a kontinens különleges, semmihez sem hasonlítható titka, ebben rejlik az ereje. Ezért szeretik a közép-európaiak Európát, szerintük a harmónia nem jelent egyformaságot, ellenkezőleg a sokszínűségben megférő egységet. Ezzel magyarázza Orbán a magyarok és a többi közép-európai nép törekvését függetlenésége, szabadsága megőrzésére.
Ezért ragaszkodnak a közép-európaiak a kultúrájuk alapjait adó kereszténységhez, amire megtartó erőként tekintenek, olyanra, ami évszázadokig biztosította Európa egyensúlyát és stabilitását
- teszi hozzá Orbán, aki szerint ennek felismerése európai önvédelem, ami a kontinenst megóvja a külső és a belső ellenségeivel szemben. Orbán arra emlékeztet, a kontinens 1945 előtti történelme mutatja, hová vezet, ha a független nemzetállamokat a nagy államok maguk alá akarják gyűrni. Európa a második világháború lezárultával éppen emiatt veszítette el azt a képességét, hogy befolyásolja a világ sorsát.
Orbán hangsúlyozza, a XXI. század első évtizedében Közép-Európa országai csatlakoztak az Európai Unióhoz, ezzel új távlatok nyíltak meg előttük, hogy Európa többi népével közösen alakítsák a kontinens jövőjét. Orbán szerint a régi tagállamok vezetői sokszor értetlenül álltak ahhoz, hogy a közép-európaiak számára mennyire fontos a haza, a család, a kereszténység fogalma. A magyar kormányfő szerint kezdetben úgy vélekedhettek, hogy mindez csak átmeneti érzés lesz az újonnan csatlakozók részéről. A 2008-2009-es gazdasági válság utáni átrendeződés azonban bebizonyította, hogy a kontinensnek új víziókra van szüksége.
Ez a vízió a nyílt társadalom, amiben a kulturális örökség a múzeumba kerül - szögezi le Orbán, hozzátéve, hogy a régi tagállamok ezt a gondolkodást Közép-Európára is rá akarják kényszeríteni.
Ebben a helyzetben Orbán szerint világos a V4-et alkotó államok küldetése: Európa érdekében kompromisszumok nélkül kell egybefogni az antikommunista tradíciót. Rá kell mutatniuk a keresztény tradíción alapuló társadalmi berendezkedés előnyeire, ami nemet mond a nemzeti- és a nemzetközi szocializmusra is.
Orbán szerint ezen a közös felismerésen alapul a visegrádi szövetség, amelyet Csehország, Lengyelország és Magyarország először 1335-ben kötött meg, s ezt újították meg 1991-ben a kommunizmus béklyójából szabaduló közép-európai államok.
Mint fogalmazott, ezekben a nehéz kérdésekben a visegrádi országok között is lehetnek különbözőségek, eltérő hangsúlyok, a szimpátiák lehetnek különbőzőek, de az is bizonyos, hogy átérzik a felelősség súlyát, amelyet Európa jövőjéért viselnek. Ez pedig megvédeni a külső támadásokkal szemben, és megvédeni a belső birodalomépítési törekvésektől, és fenntartani az országok önállóságát.
- zárja sorait Magyarország miniszterelnöke.
