Nyitás kockázatokkal
Hétfőtől végre kinyithattak azok az üzletek, amelyek még a karácsony előtti napokban zártak be, és legfeljebb a kiadásos árusításra térhettek át. Pár napja már a szalonokba is el lehet menni, akár a kozmetikushoz vagy a fodrászhoz. A nagy áprilisi nyitás ugyanakkor számtalan kérdést is felvet, sokan attól tartanak, könnyen előfordulhat, hogy ismét csak átmeneti lesz a „fogyasztói felszabadulás”.
A példák kereséséhez elég csak itthon maradnunk, amikor a novemberi tesztelések után rövid ideig élvezhettük a részleges szabadságot, majd jött egy olyan tél, amelyet minden tekintetben jó volna elfelejteni. A kedvezőtlen járványhelyzet után az elmúlt hetek végre csökkenő esetszámot hoztak, a kórházban ápoltak száma is közel a felére csökkent, de továbbra is sokan szorulnak lélegeztetőgépre és az elhunytak száma is magas.
Az adatok fényében elérkezett enyhítésekre a legszembetűnőbb példa Nagy-Britannia, amelynek kocsmái a múlt héten megteltek, és a szolgáltatók is megnyithattak.
Felszabadult arcokat lehetett látni, miközben néhány hónapja a helyzet még kétségbeejtő volt. Sőt, a tájainkon is rengeteg tragédiát okozó koronavírus-mutáció is onnan terjedt el, de a britek sikeres oltási politikája úgy tűnik, célba ért. Csökkent az elhalálozások száma, és Izraelhez hasonlóan fellélegezhetett a királyság. Amely egyúttal elég kemény üzenetet is küldött az EU-nak, hiszen az egykori tagállam bizonyította, hogy a közösségnél hatékonyabban tud harcolni, ha a polgárai életéről van szó.
Ez a szomorú tény sokakat megdöbbenthetett, de arra is ösztönözhetett, hogy önálló stratégiát dolgozzanak ki az oltás területén. Ebben Magyarország jár az élen, amely ugyancsak a nyitás mellett döntött. Előbbre is tart Szlovákiánál, hiszen a vendéglátó egységek teraszának nyitását is betervezték, ami nálunk egyelőre elmaradt.
A magyar ellenzék elhamarkodottnak ítéli ugyan a nyitást, de a nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, a gazdaság újraindítása ma már elsősorban az átoltottsági arány függvénye, s ebben Magyarország az élen jár Máltával együtt.
Szlovákiában a vakcinák körül kialakult bizonytalanság és a kormányra jellemző belső feszültség ellenére sem annyira rossz az oltottsági helyzet, mint Európa jelentős részében. Ebből azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy nagyobb odafigyelés mellett jóval előbbre is lehetnénk.
Az elkövetkező hetek kihívása lesz, mennyire lesz stabil a belső rendszer, hogy elkerülhető legyen az enyhítésekből adódó túlzott felszabadulás, ami már korábban is jelentős problémákat okozott. Pláne, hogy elkésett intézkedésekkel párosult. További szomszédainkra tekintve azt látjuk, a helyzet több helyütt a szlovák javulás idején romlott, így különösen körültekintőnek kell lenni.
Ha körbenézünk, láthatjuk, hogy Ausztria májusra tervezi a teljes nyitást, tehát egy időben nyitnak majd meg a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is.
Sebastian Kurz kancellár a múlt héten ugyan nem nevezte meg a nyitás pontos dátumát, de elmondta: a maszkviselés, a gyakori és széles körben végzett tesztelés, valamint a hamarosan életbe lépő „zöld útlevél” (amelyet a beoltottak, a gyógyultak és a negatív koronavírus teszttel rendelkezők kaphatnak) jelentik a várva várt nyitás alapját.
Lengyelországban tovább tartanak a járványügyi korlátozások, ezek meghosszabbítása alól kivételt csak az óvodák és a bölcsődék kaptak, amelyek hétfőtől újból megnyílhattak.
Lehetséges a szabadtéri csoportos sportolás is, amennyiben ennek során 25 embernél többen nem gyűlnek össze. A kórházakban nem jó a helyzet, de Ukrajnában sem, ahova ugyan megérkezett az első Pfizer/BioNTech-vakcinaszállítmány, de a beoltottak száma alacsony, s az elhunyt betegek számában növekedést tapasztaltak az elmúlt hetekben.
Ha csak a régiónkból indulunk ki, azt látjuk, hogy a környező országok még mindig súlyos helyzetben vannak, többek közt a Szlovákiában korábban pusztító brit mutáció miatt. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a szlovák járványgörbe csak lefelé haladhat. Még jó pár hétig szükségünk lesz a maszkviselésre és arra, hogy az emberek nagyobb tömegét elkerüljük egy-egy helyen.
A nemzetközi példák is azt bizonyítják, hogy ennek hiányában elég egy új mutáció megjelenése, amelyet a külföldről hazaérkezők akaratlanul is behoznak. Annak a terjedési üteme pedig akár fel is gyorsulhat, ahogy azt korábban is tapasztaltuk.
Érdekes helyzetben vagyunk hát, amelyben a belső szabályok mellett arra is fontos figyelnünk, mi történik a közvetlen és a tágabb régióban, mert az újabb hullámok megjelenését nem tudjuk megakadályozni. Márpedig a súlyos áron szerzett tanulópénzt érdemes lenne beváltani és okulni az előző hibákból. A körültekintés és az elővigyázatosság mellett napjainkban már adott a kulcs a járvány nélküli mindennapokhoz, s ezt az oltás testesíti meg. Az életünkbe vésődött vírus ettől még teljesen nem tűnik el, de olyan keretek közé szorítható, mint számos más betegség, amelyekkel évtizedek óta együtt él az emberiség.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/16. számában.
