Nyílt levél a felvidéki magyar politikusainkhoz

Tisztelt hölgyek és urak!

Az a helyzet, hogy akarjuk, vagy nem, jelenleg nagy részben Önökön, rajtatok múlik a felvidéki magyarság sorsa. Az elmúlt hónapokban az egymás elleni csatározásokon és az esetleges egyéni, vagy csoportos látványpolitizáláson kívül érdemi szakmai munkát nem látott a pártoktól a nép.

Ami viszont még ettől is elszomorítóbb, hogy egyetlen országos szervezetünk sem jeleskedik valamilyen szakmai kezdeményezésben, amely áttörést jelenthetne a társadalmunk aktivizálására.

Ha nincs közös cél, akarat és cselekvés, nem lesz semmilyen siker a jövőben, sem társadalmi, sem politikai és a fogyásunk tovább fog erősödni, az utolsó órákban vagyunk!

Két éve meghívtalak Benneteket Kalondára, hogy felvázoljak egy szakmai javaslatot, egy koncepciót, hogy hogyan lehetne „restartolni” a néplelket a Felvidéken, ugyanis, ha továbbra is csak a belharcokkal fárasztjátok az embereket, annak katasztrofális következményei lesznek.

Akkor Kalondán több mint három óra alatt senki nem reagált a jelenlévők közül a javaslatomra. Képzeljétek el, meghívlak benneteket a lehető legjobb szándékkal, jó palóc módjára illően vendégül látunk Benneteket, az emberek tisztességgel elmondják nektek, hogy szerintük hol vannak a bajok, majd leprezentálom a javaslatomat és mindezekre érdemben egy szót sem pazaroltok, hanem nyomjátok a saját mantráitokat. Ez valami szörnyű! Ha legalább annyit mondott volna valaki, hogy ez a javaslat nem jó, de legyen valami más, de még ez sem hangzott el, mintha teljesen más síkon gondolkoznánk. Viszont van egy rossz hírem a számotokra, nem mi, a nép ülünk fordítva a lovon.

Egy szó, mint száz, valamit tenni kell, ezért újfent, mint egy makacs kisgyerek, vitára bocsátom az alábbi anyagot, abban a reményben, hogy valami mozdulni fog.

Én leszek a legboldogabb, ha azzal jöttök, majd, hogy az alábbi javaslat nagyon rossz, nem hatékony, viszont nekünk van egy sokkal jobb, szakmailag színvonalasabb és ezért sikeresebb tervünk. Nagyon hálás leszek Nektek, ha ez így lesz, de amíg nincs így, addig ebben a nyílt levélben bátorkodom társadalmi vitára bocsátani az alábbi javaslatomat Kalondáról.

Nem, ez nem a helyekről, a kvótákról, a szavazati arányokról, a platformokról, és egyéb ínyencségről szól, hanem ez rólunk, magyar emberekről szól.

A fenti, eléggé nyers, de őszinte gondolatok után tisztelettel arra kérlek Benneteket, hogy nyilatkozzatok érdemben a lenti javaslatáról, és egyben kérem a felvidéki médiát, hogy legyen egy nyilvános társadalmi vita arról, hogy valójában akarunk-e magunkkal kezdeni valamit, vagy mint a leprás, végignézzük, hogy hogyan esnek le rólunk a darabjaink, és meghalunk…

Előre is köszönöm sokunk nevében az előremutató reakciókat.

Isten áldjon minden jóakaratú felvidéki magyart!

Zárszó, ahogy a nóta mondja:

Legyen valami pezsgés!
Legyen valami mozgás!
Legyen valami pengés megoldás!

Tisztelettel:

Papp Sándor, Pro Kalondiensis Kalonda

Miért kell ez a munka? Azért mert a közös tervezés és célmeghatározás a legfontosabb dologban fogja össze a felvidéki magyarságot: önmagunk megerősítése. „Magyarságfejleszés” –  a települési és regionális gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiák alapján, a három legfontosabb teendővel: a helyzet feltárása, a célok kitűzése és megvalósítása

Az egyes magyarségfejlesztő csoportok a természetes régiókban (nagyrészt a mai járások határai) alakulnak meg. Nagyon fontos, hogy minden olyan személyt bele kell vonni a csoport munkájába, aki pártoktól függetlenül tud és tehet is a települése, régiója magyarságáért. Ez közös szakmai munka kell, hogy legyen, itt nincs helye a haragszomrádra és hasonló bomlasztó módszerekre.

A társadalom egyes szektorai, amelyeket mint különálló csoportokat kell megkérdezni, mert bár sokszor „csőlátásúak” és a helyzetükből adódóan nem is érzékelik az egyéb tényezőket, de a saját problémáikra viszont nagyon jól rálátnak.

Ezekből a csoportos elemzésekből adódó mozaikokból kell összeállítani az adott régió komplex stratégiai programját, majd az abból adódó akciótervet.

Leader – csoportvezető: olyan, köztiszteleben álló közéleti személy az adott térségből, aki egyrészt népszerű, a személye integráló, másrészt pedig szakmailag rátermett és kellően felkészült a közügyeink iránt, egyben jó koordinátor és vitavezető (pl. gimnáziumi tanár, pályázati menedzser, stb)

Önkormányzat:  polgármestere, megyei képviselő, helyi önkormányzati képviselő

Kultúra és hitélet:  civil aktivista, néptáncos, helytörténész, a hitélet közösségi életét szervező egyén

Regionális fejlesztés:  térségfejlesztési szakember, többéves tapasztalattal rendelkező pályázatíró,  aki kellően ismeri az adott térség gazdasági előnyeit és problémáit

Gazdaság: közép- vagy kisvállalkozó, illetve vállalkozásfejlesztési menedzser

Társadalmi kapcsolatok: olyan közéleti személyiség, aki integráló szerepével és kellő rálátásával „átlátja“ az adott térség magyar mikrotársadalmát

Diákság / fiatal generáció: „diákvezér“ vagy olyan közéleti személyiség a fiatal generáció tagjai közül, aki rendelkezik kellő rálátással a saját generációja tevékenységére a régióban

Média és nyilvánosság: jelenleg is tevékeny blogolók, újságírók, tévések, kommunikációs menedzserek  a járásból

Csoportvezető - menedzser

Szakmai és adminisztratív munkatárs

Technikai munkatárs (ha szükséges felvételek készítse, stb.)

A program célja a járás magyarságának közös fejlesztése. Kifejezetten a magyar nemzetet kell fejleszteni, ez a stratégia nem a vízvezetékről, az aszfaltról kell, hogy szóljon, hanem a magyar társadalom mentálhigiéniájáról.

Konkrétabban:  szakmai segítség – egy munkafolyamatban való konkrét részvétellel, illetve az azon felül zajló folyamatok koordinálásával – a Losonci járás magyar társadalmi közössége számára az:

Önelemzésben

Önmeghatározásban

Problémák és lehetőségek meghatározásában

Együttgondolkodás elősegítésében

Közös tervezés koordinálásában

„A stratégia“ kidolgozásában, annak nyilvános vitájában, majd bemutatásában

A konkrét (rövid – 1-2 éves, és hosszú – egy évtizedes) cselekvési tervek kidolgozásában

A cselekvési folyamatok ellenőrzésében és közös értékelésében (1 év után)

Az járás magyar társadalmi közössége, ezen belül a különböző szektorális társadalmi csoportok, beleértve (sőt, különös tekintettel!) a közösség perifériáján, vagy már azon túl található csoportokat, értve ezalatt az asszimilációs folyamat veszélyeztetettjeit, valamint azokat, akik már csak nagyon vékony  szálakkal  kapcsolódnak ehhez a közösséghez. A munka egyik fontos célja, megtalálni és bevonni a munkába a látóköreinken kívülieket is (szlovák oktatási intézményekbe járó diákokat, szlovák nemzetiségű házastársakat, stb.), ugyanis nem az a célja a munkafolyamatnak, hogy  önmagunkkal beszélgessünk!

A csoportokkal lefolytatott első beszélgetések javasolt témái:

- a járásban élők magyarságtudatának vizsgálata az aszimilációs tendenciák szemszögéből

- a magyar nyelv használata a munkahelyeken, nyilvánosan, hivatalokban, közösségekben, az interneten, a családban és a rokonságban

- a magyar kisebbségi lét előnyei és hátrányai a mindennapi életben, Nógrádban

- a magyar nyelv, mint hivatalos nyelv használatának elfogadása/elutasítása, gyakorlása

- „ellenállás“ vs. „alkalmazkodás“

- negatív élmények, traumák

- autonómia, önkormányzatiság, kisebbségi jogok – a kifejezések értelmezése a célcsoportok tagjai által

- magyar-szlovák együttélés a mindennapokban

A feldolgozott adatok alapján egy 20-25 tagú csapat összeállítása, amely a 12. ponttól (lásd lent) közösen végzi a szakmai munkát

Egy olyan átfogú koncepció közös kidolgozása, amely a járás magyarságának hosszútávú stratégiája lesz

A stratégia tásadalmi vitára bocsájtása a  járásban, majd bemutatása a nyilvánosság számára

A 20-25 tagú csapat „intézményesítése“ – a stratégiából adódó cselekvési terv részletes kidolgozása

Utánkövetés – 6hónapos intervallumokban munkaértekezletek (értékelés, további feladatok meghatározása). Mindezt a szakértői csoport (egyes) tagjainak aktív bevonásával (véleményezések, tanácsok kérése, szakmai iránymutatás)

A nyilvánosság tájékoztatása ciklikus időközönként – jelentések közzététele, eredmények illetve hiányosságok, kudarcok ismertetése, kedvező fejlemények hangsúlyozása (web, közösségi oldalak)

Előkészítő egyeztetések – online és 2 személyes megbeszélések

Szakértői csoport nyitó munkaértekezlete – az érdemi, szakmai munka indítása

Nógrád csoport és a szakértői csoport közös értekezlete

Nógrád csoport bővítése ún. „külsős segítőkkel“

"Külső segítők“ által megszólított egyénekből a célcsoportok a létrehozása

Szakértői csoport által irányított csoportos beszélgetések az egyes célcsoportokkal:

• Önkormányzati képviselők, polgármesterek
• Néprajzosok, helytörténészek, kultúrális tevékenységet folytató aktivisták (néptáncosok, kézművesek, stb)
• Vállalkozók, munkaadók
• Nyugdíjasok, alkalmazottak, tisztviselők
• Pedagógusok, cserkészvezetők, hitélet képviselői
• Kulturális egyesületek, civil szervezetek képviselői, aktivistái
• Diákok, ifjúsági csoportok vezetői, tagjai
• Vegyes házasságokban élők
  1. Magyarok
  2. Lehetőség szerint szlovákok
• Általános iskolások, pedagógusi felügyelet mellett
• Adatok feldolgozása, felvételek elemzése, kérdőívek kidolgozása az adott „specifikus“ régióra
• Csoportos, kérdőíves véleménykérés – a csoport összetétele a fenti célcsoportokból
• Kérdőívek feldolgozása
• Az eddig tevékenység összegzése egy átfogó jelentésben
• Közös szakmai értekezletek – 2 találkozó a további munkafázis lefixálása céljából
• Csoportos SWOT-analízis
• Az analízisek alapján koordinált közös tervezés – stratégia kidolgozása (éves és hosszú távú)
• Stratégiák bemutatása a programba integrált csoportoknak
• Stratégia alapján a cselekvési tervek kidolgozása
• A tervek ciklikus(féléves intervallumokban), közös értékelése
• Évenként szakmai értékelés a programba bevont csoportoknak, illetve a nyilvánosságnak

Az egyes szektorális célcsoportok (fiatalok, asszimilációs úton lévők,  cigány közösség, vállalkozók, hitéletben tevékenykedők) nyelvezetén és ingerküszöbének szintjén,  A magyarságot, mint ÉRTÉKET   „propagáló” tevékenység, például: 

- kétnyelvű rövid történelmi, sport, tudományos „sikertörténetek” és „sikeremberek” bemutatása

- a szlovák köztudat által, az oktatásban, a médiáikban, a szlovák politika által használt „csúsztatások”, dogmák cáfolása

- Palócország, Csallóköz, Ung-vidék, stb, mint az ősi és jövőbeni szülőföld meghatározása és különböző formákban való „tálalása” az egyes célcsoportoknak (pl. „menő” a fiataloknak, stb.)

- az „asszimilációs úton lévő fiatalok” célcsoportját a közösségi portálokon a programban részt vevő „saját” fiataljaink tevékeny munkájával „begyűjteni” majd ciklikus időközönként, célirányosan megszólítani rövid üzenetekkel, képekkel, könnyen emészthető rövid célmondatos üzenetekkel, stb. a fent, példaként felsorolt témákban

- postaládás anyagszórás (de csakis ellenőrizhető formában!.. nem kukatölteléknek és padlásokra nyomtatunk bármit is!)

- precíz, összehangolt munkával a lehető legtöbb önkormányzatnál egyszerre, egy időben „restartolni” az önkormányzatok által törvényből adódóan kötelező kétnyelvűség alkalmazását, verbálisan (hangosbemondós hirdetések), vizuálisan (tájékoztató táblák, és egyéb nyilvános infó a közterületeken) és írásos formában (kétnyelvű nyomtatványok, meghívók, jegyzőkönyvek) is.  Ehhez kellenek az önkormányzati képviselőink, polgármesterek, pártállástól függetlenül.

- regionalitás hangsúlyozása: nógrádiak, gömöriek, mátyusföldiek, stb vagyunk, gazdag a kultúránk és a történelmünk. Minden településnek van saját történelme, amelyet be lehet építeni az általános iskolák oktatási rendjébe, mint „különlegességünk értékét” megjeleníteni a közéletben.