Nem véletlen XIV. Leó névválasztása
Robert Prevost bíboros, aki a XIV. Leó nevet vette fel, névválasztása mögött üzenet rejlik, amely a reformok támogatására és a mély szociális érzékenységre utalhat.
A pápák neve soha nem véletlen – szimbolikus és programadó. Robert Prevost döntése, hogy XIV. Leóként lép Péter trónjára, azonnal a katolikus egyház egyik legnagyobb reformerére, XIII. Leóra irányítja a figyelmet. XIII. Leó 1891-ben kiadott Rerum Novarum enciklikája mérföldkő volt: először fogalmazta meg az egyház tanítását a munkások jogairól, beleértve a tisztességes bért, a biztonságos munkakörülményeket és a szakszervezetekhez való csatlakozás jogát. Ez a dokumentum a modern katolikus társadalmi tanítás alapköve lett, és máig inspirálja azokat, akik a gazdasági igazságosságért küzdenek.
Ha Ferenc pápa a „nép pápája” volt, akkor XIV. Leó minden jel szerint a „szegények és az elesettekpápája” lehet. Névválasztása arra utal, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek, a munkavállalók kiszolgáltatottsága és a gazdasági rendszerek igazságossága kiemelt szerepet kap pápaságában.
Prevost, aki Chicagóban született, Peruban szolgált misszionáriusként és püspökként, valamint a Vatikánban töltött be magas pozíciókat, eddigi pályafutása során is a társadalmi igazságosság és a szegények támogatása mellett kötelezte el magát. Perui tapasztalatai, ahol az éghajlatváltozás és a gazdasági nehézségek sújtotta közösségekkel dolgozott, tovább mélyítették elkötelezettségét a kiszolgáltatottak iránt.
