Nem kell minden adócsalót büntetni, vélekedik az igazságügyi miniszter
„Az, hogy az adóügyi visszaéléseket nem büntetőeljárás keretében üldözik, még nem jelenti azt, hogy nem vizsgálják ki őket, vagy az elkövetők mentesülnek a felelősségre vonás alól. Nem a büntetőjog, hanem az adójog eszköztárával sújtják őket” – jelentette ki Boris Susko (Smer-SD) igazságügyi miniszter a hétfői sajtótájékoztatóján.
A miniszter ezzel arra az újságírói kérdésre reagált, amely Maroš Žilinka főügyész múlt heti nyilatkozatával volt kapcsolatos. A főügyész ugyanis rámutatott: a Büntető Törvénykönyv 2024. augusztus 6-án hatályba lépett kormányzati módosítása után jelentősen visszaesett az adóügyi bűncselekmények miatti büntetőeljárások száma.
– magyarázta Susko. Hozzátette, hogy az adóvétségekre az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozik, amely meghatározza a vonatkozó szankciókat. Susko szerint ezek a pénzügyi bírságok gyakran magasabbak, mint azok a büntetések, amelyeket az elkövető egy büntetőeljárás végén kapna.
A miniszter emlékeztetett, hogy bizonyos adóügyi bűncselekmények esetében az elkövetési érték alsó határa (amelytől az adott cselekmény már bűncselekménynek minősül) ma is 700 euró, míg más típusoknál ez a határ emelkedett. Egyúttal elutasította a Főügyészség javaslatát, amely az elkövetési értékhatárok csökkentését célozza a büntetőjogi tényállások megvalósulásához.
– pontosított.
Maroš Žilinka főügyész múlt héten számolt be arról, hogy a 2024. augusztus 6-án életbe lépett Btk.-módosítás óta drasztikusan csökkent az adóügyi bűncselekmények miatti vádemelések és eljárások száma. Rámutatott, hogy a jogszabályi változások módosították az adóügyi bűncselekmények büntethetőségének feltételeit. Jelezte továbbá, hogy március elején jogalkotási indítványt nyújtott be Richard Raši (Hlas-SD) házelnöknek, amelynek célja az adóügyi bűnözés elleni hatékonyabb fellépés és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme.
