Mozgalmas évtizedek várnak ránk, bővelkedünk majd az extrém időjárás-ingadozásokban
A klímaváltozás már jelenleg is észlelhető a Föld minden részén, és az extrém hőmérsékleti viszonyok mellett más jelei is vannak. A csehországi, majd a nálunk megjelenő tornádó, a németországi árvizek és földcsuszamlások vagy az extrém hőmérsékletek Görögországban, valamint az azt követő erdőtüzek, csak néhány példa abból, ami ezen a nyáron történt velünk Európában. S igaz ugyan, hogy hasonló katasztrófák a múltban is előfordultak, jelenleg már olyan gyakoriak ezek, hogy kétség sem fér ahhoz, a klímaváltozás eredményei.
A klímaszakértők azt mondják, 20-30 év múlva kritikus szintre emelkedhet nálunk is a hőmérsékelt értéke.
Az éghajlatváltozás így az egyik legégetőbb környezetvédelmi kérdéssé vált, és nagy kihívást jelent mindannyiunk számára.
Bár sokan közülünk nem tudatosítják, az éghajlatváltozás kérdése más dimenziókat is érint, többek közt az emberi egészséget, az élelmiszergyártás biztonságát vagy akár a világ gazdasági helyzetét is.
Érdekes beszélgetés jelent meg a kérdés kapcsán a postoj.sk konzervatív portálon Pavol Faško klímaszakértővel, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársával, aki szerint, ha meg akarjuk állítani az általános felmelegedést, el kell búcsúznunk a fogyasztói életformától.
A szakember szerint abban a térségben például, amelyben Szlovákia is elterül, az ipari forradalom óta átlagosan 2 Celsius-fokkal melegedett fel a hőmérséklet, pedig globális szinten azért küzdünk, hogy a felmelegedés ne lépje túl az 1,5 fokot, mi pedig már túlléptük ezt a határt. Szlovákiának nincs tengere, ezért az éghajlatváltozással kapcsolatos felmelegedési folyamatok nálunk jelentősebben zajlanak, mint máshol.
A Jeges-tengerben alapvetően befolyásolja azt, hogyan alakul az év során az időjárás nálunk is. Ez okozza azt is, hogy olyan helyzeteket élünk meg, amelyek ugyan a múltban is előfordultak, de a gyakoriságukat tekintve sokkal elhanyagolhatóbb mennyiségben, véli a szakember A jég olvadása nagyon komoly beavatkozás az éghajlati rendszerbe, mert ha a jég elolvad, nincs már rajta hótakaró sem, ami visszaverné a napsugarakat. A sötétebb tengervíz ezután könnyebben elnyeli azokat, ami csak tovább gyorsítja a felmelegedést.
Faško szerint
a helyzet komoly, és az ember negatív tevékenysége következtében keletkezett károkat nem lehet olyan könnyen helyreállítani. Már most sok az olyan élőlény, növény és állat, amelyek képtelenek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, a botanikusok és zoológusok már kongatják a vészharangot.
Az utóbbi napokban az ENSZ klímajelentése is nagy visszhangot keltett, amely szerint az, amivel idén nyáron szembesültünk, szokványossá válik a jövőben, azaz hozzá kell szoknunk. A szakember szerint már nálunk is látható például az éves csapadékmennyiség rendszerében az eltolódás.
Eddig szokványos és logikus volt, hogy délnyugaton az átlagos havi csapadékmennyiség a nyári hónapokban érte el a legmagasabb értékeket, ami most szeptemberre tolódik ki.
Úgy tűnik, mintha a klímafeltételek Szlovákiában az Európa délibb részeiben szokványosabbak felé tolódnának el. Az Adriai és a Földközi-tenger térségében nyár végén jön a csapadék, amikor lehűl a levegő. A tengerek felett ciklonok alakulnak ki, amelyek most olyan aktívak, hogy néha elárasztják csapadékkal Szlovákia területét is, ahol a legmagasabb csapadékmennyiség ennek következtében nem nyáron, hanem ősz elején hullik. Ez például a klímaváltozás egy kézzel fogható példája.
A szakember szerint az elkövetkező évtizedeket az jellemzi majd, amit az elmúlt tíz évben megéltünk, csak feltehetően még jelentősebb mértékben, azaz időjárás tekintetében
nagyon dinamikus évek várnak ránk, és nem lesz hiány a súlyos katasztrófahelyzetekből sem, amelyek minden bizonnyal megváltoztatják a világ gazdasági helyzetét is.
Csak maga az a tény, hogy megújuló forrásokból kell majd villamos energiát termelnünk, Faško szerint jelentősen megnöveli majd az energia árát. Ami nem jó, mert az emberek mindent a pénztárcájukon keresztül néznek, ezért az éghajlatváltozással kapcsolatos összes intézkedést nem fogadják majd jól. Pedig azonosulniuk kellene ezzel a problémával, és el kellene fogadniuk, hogy tenni kell ellene valamit, mert a fejlődés nagyon kedvezőtlen.
Az utóbbi napokban megjelent tanulmány következtetése, miszerint a katasztrófa szélén lennénk, talán egy kicsit túlzás, nyilatkozza a klímaszakértő. Tény viszont, hogy lelassult az áramlat, látható tehát változás itt is, és tudvalévő, hogy a Golf-áramlat garantálja Európa kedvező éghajlatát. Ha nem lenne, a klímafeltételek sokkal zordabbak lennének itt is, s nem lenne olyan kellemes az élet, mint most.
A helyzet tehát komoly, ám a szakember véleménye szerint az emberek még mindig nem igazán tudatosítják ezt, és nincsenek felkészülve az észszerűbb cselekvésre.
Először is abba kellene hagynunk a pazarlást minden téren, csak így lehet fokozatos javulást elérni. De ha semmit sem teszünk, a helyzet egyre rosszabb lesz, és előbb-utóbb utolér bennünket is. A megoldást tehát nem halogathatjuk, nem mondhatjuk, hogy majd az elkövetkező generáció megoldja a problémát. Most van itt az ideje, ha már nem késő!
