Mindenkinek kutya kötelessége beállni a felvidéki magyar politika mögé! – Interjú Balogh Csaba nagykövettel
Ahogy a Magyar Szövetségben korszakváltásra volt szükség, úgy a Csemadoknál is elvárt lenne a korszakváltás, és a politikától való távolságtartást is érdemes lenne átgondolni – véli dr. Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete, aki lapunknak nyilatkozva elmondta azt is, kit hív fel Csemadok-ügyekben. De nem csupán a felvidéki magyar közélet helyzetéről mondott véleményt, hanem a magyar–szlovák viszonyról is az orosz–ukrán háború árnyékában.
Az elmúlt hetek egyik meghatározó témája volt a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadás, amely miatt mindkét ország felemelte a hangját. A hangsúlybeli különbségek azonban érezhetőek voltak, hiszen míg Magyarország konkrét lépéseket is tett, és kitiltotta a parancsot kiadó katonai vezetőt a schengeni övezetből, addig Szlovákia jóval mérsékeltebben reagált, sőt Robert Fico az ukrán elnökkel való ungvári találkozóján úgy fogalmazott, Szlovákia szeretne kimaradni az energiabiztonságot érintő játékokból. Magyarország szlovákiai nagykövete, Balogh Csaba úgy véli, ez a különbség teljesen érthető, hiszen a magyar–ukrán kapcsolatoknak az eszkalációja nem most kezdődött, hanem a kárpátaljai magyarság jogainak a megnyirbálásával. Így ez már egy mély, hosszú évek óta érlelődő konfliktus, és bár a magyar kormányzat megpróbál kommunikálni az ukrán féllel, de ezt nem sok eredménnyel teszi. Ugyanakkor a mielőbbi békekötés szükségességében – Európában egyedüliként – Szlovákia és Magyarország ugyanazt képviseli.
Elég csak a térképre nézni és látható, a két ország energetikai, infrastrukturális és gazdasági problémáit nem lehet külön kezelni, ezért is folyamatos az egyeztetés – hangsúlyozta a nagykövet, aki ugyanakkor arra a felvetésre, hogy Pozsony és Budapest is megnehezíthetné Ukrajna helyzetét, hiszen az energiaellátása függ a két országtól is, elmondta:
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere a napokban azt sürgette, hogy Európának már teljesen le kellene válnia az orosz energiaforrásokról. Kérdés, meg lehet-e Washingtonnak magyarázni a magyar és szlovák érdekeket. Balogh Csaba hangsúlyozta,
Magyarország nyíltan vásárol orosz kőolajat és földgázt, mert nincs más reális ellátási útvonal, miközben több európai ország közvetve, harmadik államokon keresztül jut ugyanahhoz az energiahordozóhoz. A két ország között – Magyarország és az Egyesült Államok - folyamatos az egyeztetés az energiabiztonság kérdését illetően, valamint az infrastruktúra és a földrajzi elhelyezkedés megkerülhetetlen szerepe az energiaellátás tekintetében.
A két országnak jelenleg nincs közös nagy gazdasági projektje, de van egy infrastrukturális programcsomag, amit áprilisban Pozsonyban írt alá a két miniszterelnök, és aminek a végrehajtása most kezdődik, ehhez a legfontosabb az anyagi források megteremtése, az uniós források azonban még bizonytalanok.
– mondta Balogh Csaba, hozzátéve, egyre több a közös vállalat, folyamatosan növekszik a turisztikai forgalom is, de például október 8-án Zsolnán szervez a nagykövetség a mesterséges intelligenciával foglalkozó üzletember-találkozót, ami azt is mutatja, a kapcsolat nagyon dinamikusan fejlődik, és már jóval több, mint a cégek közötti határ menti együttműködés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén.
A két nemzet viszonyának megkerülhetetlen eleme a felvidéki magyarság helyzete. A szlovák politika mutat is egyfajta nyitottságot, Robert Ficónak is voltak pozitív megnyilvánulásai, Peter Pellegrini pedig már a Beneš-dekrétumok ügyéről is beszélt.
– mondta a nagykövet, megismételve a magyar kormány Kárpát-medencei krédóját is, hogy a helyi magyarságnak kell megmondania, milyen elképzelései vannak, és Budapest azt támogatja. Ugyanakkor az is látható, még mindig működnek a régi jogszűkítő reflexek is.
– fogalmazott Balogh Csaba, aki arra a felvetésre, hogy a KultMinor vezetőjének botrányos megválasztása, vagy a választási szabályok meglebegtetett módosítása több mint nyugtalanító, ráadásul ez utóbbi nagyon veszélyes is lehet a közösségre nézve, elmondta, a magyar kormány kiáll ezekben az ügyekben a felvidéki magyarság mellett, de nagyon fontos, hogy a magyar érdekképviselet is keressen szövetségeseket a szlovák politikában.
A diplomata szerint a Magyar Szövetségnek egyértelművé kell tennie, hogy ha a jövőben számítanak a párttal való együttműködésre, akkor már most is képviseljenek olyan álláspontot a parlamentben, ami a magyarok érdekeit is figyelembe veszi. „Ha ez nem megvalósítható, akkor minden közeledési kísérlet hiteltelen”.
A kormányközi kapcsolatok ugyan jónak mondhatóak, de tagadhatatlan, máig vannak nyitott kérdések, habár a Beneš-dekrétumok ügyében az államfő már mutat némi nyitottságot, de a kettős állampolgárság továbbra is tabunak számít. Balogh Csaba szerint ez utóbbi azzal is magyarázható, a politikai vezetés ritkán szokta demonstratív módon beismerni, hogy tévedett. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szankciókkal való fenyegetés, a demonstratív eljárások, amik korábban voltak, mára teljesen megszűntek. Csakhogy, ugyanúgy, mint a Beneš-dekrétumok ügyében, itt is az a gond, hogy mégha nem is alkalmazzák a jogfosztó eljárásokat, de ez a jogrendnek továbbra is része. Ennek ellenére folyamatos az érdeklődés a magyar állampolgárság felvétele iránt – jegyezte meg a diplomata, hozzátéve, ugyanakkor a törvény Damoklész kardjaként lebeg a közösség feje fölött, mert ha fordulna a politikai széljárás, akkor újra alkalmazhatják a szankciókat.
Azt azonban a nagykövet is hangsúlyozta, hogy a nyitott ügyeket a magyar politikának kell napirenden tartania. Esterházy János ügyében például elvárt lenne jogi eljárást indítani az ellene hozott ítélet megsemmisítésére, mert ehhez megvannak a megfelelő jogi eszközök.
A szimbolikus mellett a gyakorlati témák, mint például az oktatási kérdések, az önigazgatás, a nyelvi jogok, a kulturális intézményeink függetlensége – ezek Balogh Csaba szerint olyan ügyek, amik kohéziót kell, hogy adjanak a közösségnek. És amíg ilyen témák vannak, az etnikai politizálásra is szükség van – fogalmazott Magyarország nagykövete, aki úgy látja, elég sok időt eltöltött már itt, hogy kellően ismerje a helyzetet, és elmondhassa:
A diplomata szerint nyilvánvaló, hogy a Magyar Szövetség egyedül nem tudja elérni a parlamenti képviseletet, ehhez szüksége van az egész közösség: minden társadalmi, kulturális és egyházi szervezetnek a támogatására is. Tehát kell egy hátország, ami szakmai és szervezeti szempontból is támogatja Gubík Lászlóék törekvését. Ebben szerinte a Csemadoknak kulcsfontosságú szerepe lesz.
fogalmazott Balogh Csaba, aki szerint a politikától való távolságtartás, a semlegesség érthető volt, amíg a politikai megosztottság időszaka volt, de most már megváltozott a helyzet. Ezért szerinte ezt érdemes lenne átgondolni a Csemadok leendő vezetőinek, és minden segítséget megadni a felvidéki magyar politikának, hogy újra ott lehessen a törvényhozásban és hatékonyan tudjon fellépni a magyar közösség meghatározó ügyeiben.
Úgy gondolja, a szervezetben lesz annyi innovatív erő, hogy végrehajtsa a korszakváltást. De erről majd a tisztújító közgyűlés küldöttei döntenek, annyit azonban Balogh Csaba elárult, ha Csemadok-ügyekben kellett valakitől tanácsot kérnie, Hrubík Bélát kereste, mert
– mondta a nagykövet, hozzátéve, egyébként mindegy, ki lesz az elnök, illetve kik lesznek az elnökségben, az a fontos, az új vezetés elég erős legyen ahhoz, hogy befejeződjön a sárdobálás, és elkezdődjön a hatékony munka. Meggyőződése, csak az az út a járható, amit a Magyar Szövetség is megtett. Gubík László megválasztása után maga mellé vette a versenytársát, Pandy Pétert, és együtt dolgoznak a pártért. Balogh Csaba szerint a Csemadoknak is akkor lesz jövője, ha érvényesül a csapatszellem.
