Milyen jövő vár a Kult Minor alapra?
Az egyes kormányok megalakulásukat követően egy úgynevezett jogalkotási tervet vázolnak fel azzal kapcsolatosan, hogy milyen területeken és hogyan kívánják módosítani az egyes jogszabályokat, továbbá, hogy milyen már meglévő jogi normákat kívánnak megszüntetni, vagy éppen létrehozni.
A szeptemberi választások után megalakult, a negyedik, Robert Fico vezette kormány sem tett másként és a szlovákiai magyar közösséget, akárcsak az országban élő többi kisebbségi nemzeti közösséget is elsődlegesen érintő változást jelez az új kormány jogalkotási tervében. Ennek lényege, hogy még a harmadik, R. Fico vezette kormány alatt létrehozott Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (Kult Minor vagy KKA) önállóságát megszüntetnék, és egybeolvasztanák az általános művészettámogatási tevékenységet végző Művészetet Támogató Alappal és így egy új, önálló egységként jönne létre a Kultúrát Támogató Alap, amelynek a kormány elképzelése szerint a tevékenységébe az államnyelv, a szlovák irodalom, az élő kultúra, a kulturális örökség és a nemzetiségi kisebbségek kultúrának támogatása tartozna majd.
A ma7.sk portálnak ezzel kapcsolatban nyilatkozott a Kult Minor igazgatónője, Alena Kotvanová, aki elmondta, hogy a jelenleg ő is csak ennyit tudott meg a kormány által tárcaközi egyeztetésre bocsátott rövid tájékoztatóból, vele ezzel kapcsolatosan még nem konzultáltak. Felvetésünkre, hogy talán azért tudható-e kevesebb a kormány elképzeléséről, mivel a kisebbségi kormánybiztos személyéről hosszas halogatás után csak a karácsony előtti utolsó hétben született döntés? A Kult-minor igazgatónője ezt elképzelhetőnek tartja, s elmondta, hogy amint erre lehetősége lesz, találkozót fog kezdeményezni Horony Ákossal, az új kormánybiztossal.
Időközben a harmadik Fico kormányban szerepet vállaló, a KKA létrehozását kezdeményező, ma már nem létező Most-Híd párt három egykori tagja és aktivistája, Rigó Konrád, Ravasz Ábel és Bukovszky László petíciós nyilatkozatot kezdeményeztek, amelyben a nyilvánosság támogatásával kommunikálnák a kormány felé, hogy a bevezetőnkben említett, az alapok egybeolvasztásával, összevonásával kapcsolatos javaslatot húzza ki a tervei közül. A petíciót péntekig 1.448 személy írta alá. A petíció lényege, hogy a két összevonandó alap tevékenysége nagyon különböző, illetve, hogy az összevonás jelentős pluszköltségekkel járna, ezért a terv elvetendő.
A KKA összeolvadásával kapcsolatos véleményéről érdeklődtünk a Magyar Szövetség alelnökénél, Gyimesi Györgynél is, aki 2020-as képviselővé választása óta (OľaNO) foglalkozott a KKA működésével, s aki portálunknak elmondta, hogy pillanatnyilag nem tud érdemben nyilatkozni, mivel nem áll rendelkezésre a létrehozni kívánt új Kultúrát Támogató Alapról szóló törvény tervezet, amelyből tudni lehetne, hogy hogy működne ez a nagy alap, illetve, hogy a törvény által jelenleg garantált támogatási összegek továbbra is biztosítva lennének-e, illetve, hogy milyen lenne a támogatások mechanizmusa. Azt viszont mindenképpen támogatja, hogy megszűnjön egy szűk érdekcsoportnak a befolyása KKA-ban, amelyet ugyan már sikerült fellazítani, de teljesen megoldani még nem.
A hivatalába hivatalosan csak egy napja, december 21-én belépett új kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos a témával kapcsolatosan elmondta, hogy számára meglepő az összevonási terv, mivel ez a kormány programjából nem közvetlenül következtethető, hiszen abban elsősorban az alapok jobb ellenőrizhetőségéről volt szó, a statútumok esetleges változásáról, de nem az összevonásukról. Horony szerint a 2016-2020-as kormányzási időszak, azaz a harmadik Fico-kormány tagadhatatlanul az egyik legjelentősebb eredménye a KKA létrehozása volt. Azt viszont, hogy az összevonás milyen szerkezeti és tartalmi változással járna, még ő sem tudja, viszont úgy gondolja, hogy az összevonás nem feltétlenül azt kell, hogy jelentse, hogy a kisebbségeknek a döntéshozatalban való részvétele csökkenne és véleménye szerint nem is szabad, hogy ez csökkenjen! Minél előbb szeretne bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba, illetve szeretne konzultálni a Kulturális Minisztériummal, a törvénytervezet gesztori intézményével, illetve a jogalkotásba minél előbb szeretné bevonni magukat a kisebbségeket is.
