Milyen jogkörei vannak az államfőnek? Jozef Lenčet kérdeztük
Az európai országokban különféle jogkörökkel rendelkeznek az államfők. A közelgő szlovákiai elnökválasztás kapcsán azt hasonlítjuk össze, milyen szerepe van egy államfőnek a parlamentáris, az elnöki és a félelnöki rendszerekben. Ezzel kapcsolatosan Jotef Lenč politológust kérdeztük.
Az alkotmányos demokráciák is eltérő berendezkedésűek: megkülönböztetjük a parlamentáris, a prezidenciális vagy a félprezidenciális rendszereket.
A parlamentáris rendszerekben a kormány a parlamentnek van alárendelve, tehát a kormány a törvényalkotói hatalom, míg az elnöki kormányformákban ez az államfő. Jozef Lenč hangsúlyozza, a prezidenciális kormányformákban az államfő része a kormánynak, vagyis a törvényhozó hatalmat a prezidenciális kormányformában is a parlament gyakorolja. A kormányalakítás során a parlament helyett az államfő nem játszik nagyobb szerepet.
Szlovákia köztársaság, azon belül is parlamentáris, alkotmányos demokrácia, ahol a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja.
Szlovákiában az államfőnek csak reprezentatív szerepe van, a legfontosabb feladatköre, hogy az államot külföldön és belföldön is képviselje. Ez azt jelenti, hogy az állam képviseletében formálisan ír alá nemzetközi törvényeket, illetve fogadja, kinevezi és visszahívja a diplomáciai missziók vezetőit. Ő a fegyveres erők főparancsnoka, adott esetben a parlament döntése után bejelenti a háborút.
A politológus aláhúzza, ez azt jelenti, hogy az államfő legerősebb jogköre és kompetenciája, hogy adott esetben feloszlathatja a parlamentet abban az esetben, ha hat hónappal a kormány kinevezése után a parlament nem fogadja el a kormányprogramot.
Az államfő ahogy külföldön, úgy belföldön is képviseli az országot. Az elnök nevezi ki és hívja vissza a központi szervek vezetőit, a legfőbb állami tisztviselőket, a főiskolák és egyetemek rektorait és professzorait. Kinevezi és magasabb rangra emeli a tábornokokat, állami kitüntetéseket ad át, és jogában áll a bíróság ítéleteit mérsékelni és kegyelmet, illetve amnesztiát adni.
Jozef Lenč hangsúlyozza, lényegében az államfő fő feladata nem az állam irányítása, hanem az állam és annak polgárainak a képviselete külföldön és belföldön.
Amennyiben az államfő a tisztsége gyakorlása során alkotmányt sért, úgy meghatározott eljárásban lehetőség van a tisztségéből való elmozdítására.
A prezidenciális kormányforma kizárólag köztársasági államformában alakítható ki. A prezidenciális kormányzati rendszer mintaállama az Egyesült Államok. Az USA kormányzati rendszerében a szövetségi szintű törvényhozó hatalmat a kétkamarás Kongresszus gyakorolja. A Képviselőházat a két évre választott képviselők alkotják, akiket a választópolgárok tagállamonként, a lakosságszámhoz igazodó számban választanak, míg a Szenátusban a tagállamokat egységesen két-két, hat évre választott szenátor képviseli.
Lenč kiemeli, a végrehajtó hatalom vezetője az elnök. Ő az ország legbefolyásosabb személye, illetve a legmagasabb rangú tisztségviselője. Az elnök a szövetségi kormány végrehajtó hatalmának irányítója. Az ő feladata a kongresszus által megalkotott törvények végrehajtása. A miniszterek olyan hatáskörrel bírnak, mint az államtitkárok.
A félprezidenciális kormányformában a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja. Az államfői jogkört az elnök tölti be, aki azonban egyúttal a végrehajtó hatalom gyakorlásában is aktívan részt vesz. Az elnök nevezi ki a kormány tagjait, a miniszterelnököt és a minisztereket, a kormánynak pedig el kell nyernie a parlament többségének politikai támogatását, bizalmát. A félprezidenciális kormányzati rendszer mintapéldája Franciaország. Európában félprezidenciális rendszerek még Romániában, Ukrajnában, Litvániában és Portugáliában vannak.
