Milyen a kisebbségi jogvédelem helyzete?
A Kisebbségi Jogvédő Intézet 2020. január 29-én tartotta sajtótájékoztatóját, amelyen 2020-as évi tevékenységéről, eredményeiről és a sajnálatos eredménytelenségeiről is beszámolt. Felvidéki vonatkozásokban szóba került Falath Zsuzsanna ügye, illetve a Szlovákiában zajló kárpótlási ügyek témája, amelyek a KJI kiemelt támogatását élvezik.
Kisebbségi Jogvédő Intézet online sajtótájékoztatóját Csóti György, a KJI igazgatója nyitotta meg. A 2012-ben alakult Kisebbségi Jogvédő Intézet fontos célkitűzése hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez olyan esetekben, amikor személyeket vagy csoportokat ér jogsérelem magyarságuk miatt.
A külhoni magyarok helyzetével kapcsolatban Magyarország összes szomszédos országai közül Ausztriában van a legkönnyebb helyzet, ahol nincs is szükség jogsegélyszolgálatot nyújtó irodára.
Horvátországban és Szlovéniában a magyarok alkotmányban foglalva államalkotó tényezők, jár nekik a parlamentben egy képviselői hely.
Vajdaságban (Szerbiában) elfogadják az autonómia gondolatát, és el is indult az autonómia megvalósítása.
Ugyanakkor van három kritikusnak nevezhető régió - Erdély, Felvidék és Kárpátalja – amelyekben a többségi nemzet meghatározó politikai erőinek a célja az, hogy felszámolják a magyarságot az országuk területén.
Mindezt nem 20. századi módszerekkel teszik, hanem asszimilációra vagy kivándorlásra kényszerítik az ott élő magyarságot, amelyet még emellett súlyos diszkrimináció is ér. Szintén jellemző a nyelvhasználat drasztikus csökkenése is. Mindez persze nincs sehol sincs nyíltan kimondva, de a gyakorlat erre utal. Ezen belül a Kárpátalján még fizikai létükben is veszélyeztetve vannak a magyarok.
A KJI az elmúlt években több kiemelten fontos üggyel is foglalkozott (pl. felvidéki kárpótlási ügyek, anyanyelvhasználati jogok, állampolgársági ügyek, diszkriminációs ügyekben benyújtott panaszok, erdélyi restitúciós ügyek stb.). Hosszú éveken áthúzódó peres ügyekről van szó, amely részletesebben a KJI munkatársai mutattak be néhány kiemelten fontos ügy szemléltetésével.
Csóti György az elsők között Beke István és Szőcs Zoltán koncepciós perét említi meg, amely önmagában egy elképesztő történet.
Beke és Szőcs ügye Nicolae Ceaușescu és Rákosi idejét idézi. Számos közvetett bizonyíték van arra, hogy a román titkosszolgálat irányítja az igazságszolgáltatást, legalábbis, ha magyar ügyről van szó.
Olyan megengedhetetlen jogi lépéseket és eljárásokat tettek ez ügyben, amely nem csak az európai-, de a román jogrenddel is szembe megy.
Például nem hallgatták meg a védelem legfőbb tanúját, aki egyértelműen rámutatott volna arra, hogy itt koncepciós perről van szó. Az ügyész javaslatára megváltoztatták a vádat és egy más kategóriába tették, így a védelem nem kapott lehetőséget védekezésre. Mindezzel egyértelmű céljuk az erdélyi magyarság megfélemlítése, és pedig a legsötétebb kommunista diktatúrák koncepciós pereinek eszközeivel.
Dr. Korom Ágoston jogász a felvidéki kárpótlási- és erdélyi restitúciós ügyekkel foglalkozik. A 2003-as mezőgazdasági kárpótlás törvény Szlovákiában súlyosan diszkriminatív módon kizárta a kárpótlási lehetőségből mindazokat, akik az adott időszakban nem voltak már szlovák állampolgárok és nem volt szlovákiai állandó lakhelyük.
A legfőbb sértett csoport ez ügyben a Beneš-dekrétumok által kitelepített magyarok, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket.
Korom Ágoston kiemeli, hogy itt fontos megkülönböztetni az 1948 utáni, vagyis a kommunista időszakban történő elkobzásokat, illetve az 1944-45-ben zajló, Beneš-dekrétumok által történő vagyonelkobzásokat. A szlovákiai jogszabály az 1948 utáni elkobzások után tette lehetővé a kárpótlást, de kivételes esetben lehetővé tette a Beneš-dekrétumok általi elkobzások kárpótlását is. Ezzel kapcsolatban azonban folyamatosan változtatták a szlovák bíróságok és közigazgatási szervek az álláspontjukat.
Az Európai Bizottság ez ügyben minden kétséget kizárva elismerte, hogy Szlovákia uniós jogot sértett, azonban nem kívánt kötelességszegési eljárást indítani Szlovákiával szemben. Mindezt állítólag geopolitika okokból, ami teljesen felháborító. Tehát hivatkozásuk az volt, hogy ezek az ügyet kevés embert érintenek. Korom Ágoston szerint a kisebbségekkel kapcsolatos jogsértés terén olyan egyéni pereket kell kivinni a nemzetközi színtérre, amelyek már eleve uniós jogokat sértenek, jelenleg így lehet csak sikereket elérni.
Dr. Antal Eszter jogász a felvidéki kárpótlási- és erdélyi restitúciós ügyekkel foglalkozik. Három fontos ügyéről tett említést.
Az első a kolozsvári helységnévtáblák ügye.
A Minority Rights kolozsvári székhelyű egyesület beperelte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, mert a városháza nem alkalmazta saját, 2002-as önkormányzati határozatát, amely előírta a többnyelvű városnévtáblák kihelyezését. Az ügyben pozitív döntés született, így kikerülhettek a magyar helységnévtáblák.
Hasonló volt a kétnyelvű iskolai táblák ügye Marosvásárhelyen, amelyet egy helyi civil mozgalom kezdeményezett.
Ennek köszönhetően kétnyelvű feliratok kerülhettek ki az iskolahálózat összes iskolájának és óvodájának a külső homlokzatára.
Antal Eszter megemlíti az úzvölgyi temető ügyét is, amely azonban korántsem mondható olyan sikeresnek, mint az előbbi két ügy.
2018-ban történtek a rongálások az úzvölgyi temetőben. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat tett büntető feljelentést a csíkszeredai ügyészségen, illetve fotó- és audióanyagokkal bizonyítva a rongálásnak és az erőszaknak a tényét. 2020 februárjában válaszolt az ügyészség, hogy az ügyet bűncselekmény hiányában szeretnék lezárni, bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül. Az ügyészség hosszasan taglalta, hogy miért nem történt bűncselekmény az úzvölgyi temetőben. Az említett magyar civil szervezett a döntést megtámadta, a bíró átvizsgálta a beküldött bizonyítékokat, és újabb kivizsgálásra utasította az ügyészséget. Tehát két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ügy érdemi kivizsgálása a bíróságon kezdetét vehesse.
Az első egy éppen folyamatban lévő ügy, amely a diszkrimináció egy igen sajátos típusát képviseli, ez pedig Falath Zsuzsanna ügye. A fiatal muzeológust azért bocsátották el munkahelyéről, mert 2018-ban Magyar Hírlapnak adott egyik interjúban a történelmi kérdésekben a magyaroknak adott igazat.
A másik ügy a dunaszerdahelyi Horváth Zoltán meghurcolásáról szól. 2009-ben történt, hogy Horváth Zoltán begipszelt lábbal tartózkodott otthon, amikor arra lett figyelmes, hogy a lépcsőházban egy szlovák férfi magyarsága miatt szidalmazott és súlyosan bántalmazott egy idős magyar embert. Kiment a lakásból, és az sértett védelmére kelt. Az idős áldozat nevében rokonai feljelentették az agresszív férfit, melyet tárgyalássorozat követett, melynek során Horváth Zoltánt és családját tanúként hallgatták ki.
Ezután váratlan fordulat történt. A dunaszerdahelyi rendőrség kereste Horváth Zoltánt, akit tájékoztattak arról, hogy feljelentették súlyos testi sértés miatt. A feljelentő a fent említett garázda személy családja volt. Vádat emeltek Horváth Zoltán ellen, és kezdetét vette a per, melyben a tanú egyszerre vádlott lett. Az ügy egész 2017-ig húzódott el, ami jelentős aggodalomra ad okot, hogy ennyi éven keresztül a szabadságvesztés büntetése ott lebegett a Horváth Zoltán feje fölött.
A Beregszászi Városi Tanács egykori BPP-frakciójának vezetőjét, Vitalij Antyipovot a beregszászi városi tanács felszólította, hogy tisztázza magát azon vádak alól, hogy Magyarországon körözik (azonkívül, hogy bűncselekményt követett el Magyarországon, a magyarellenességéről ismert képviselő hamis néven szerzett magyar állampolgárságot). Antyipov minderre nem volt hajlandó, ehelyett Darcsi Karolát megfenyegette, és temetési koszorút ígért neki. Jelenleg megyei szinten folyik az eljárás az ügyben.
Wágner Tamás ezután említést tett
a vajdasági magyar diákszövetség által vitt ügyről, amely a magyar nyelvű felvételi vizsgákkal kapcsolatos.
Noha törvényi rendelkezéssel van biztosítva a magyar nyelvű felvételi vizsgáztatás, egyik jogi egyetem kara ezt nem tette lehetővé.
Még 2015-ben úgy írta ki a felvételi eljárást, hogy csak szerb nyelven lehetett vizsgázni.
Ekkor több mint 14 magyar diáknak nem volt lehetőség, hogy saját anyanyelvén tudjon eleget tenni ennek a követelménynek. Az említett jogi kar később egy fondorlathoz is folyamodott: egyrészt biztosította az anyanyelven zajló felvételi lehetőségét, azonban egyúttal előírta, hogy szóbeli szerb nyelvvizsgának is meg kell felelni, ami egyértelműen nyílt diszkriminációnak tekinthető.
Végül Dr. Dabis Attila, a KJI nemzetközi koordinátora említette meg
a KJI Kisebbségvédelem című új, tudományos folyóiratát.
Célja, hogy a szélesebb nemzetközi értelmiségi közeg is értesüljön határon túli magyarokat ért jogsérelmekről, ezért ezek angol nyelven is meg fognak jelenni.
Hamarosan pedig kikerül a nyomdából a KJI Trianon 100 című különszáma.
Dabis Attila doktori címét úgy a székely autonómia ügyében készített disszertációjával szerezte, amelyben egyértelműen bebizonyította, hogy a Székely Nemzeti Tanács autonómia koncepciója nem ütközik a román alkotmánnyal.
Kiterjedt jogsegélyszolgálati hálózat kiépítése a Kárpát-medencében,
amely állandó jogsegélyszolgálati helyekből áll, hogy bárki bármikor tanácsot kapjon, ha magyarsága miatt éri jogsérelem. Emellett a KJI ingyenes jogi képviseletet biztosít konkrét peres ügyekben.
Második fontos pillére az oktatás.
A KJI megalakulása óta minden évben nyári egyetemeket tart külhoni jogászhallgatóknak, fiatal jogászoknak, kezdő ügyvédeknek, amikor is kiterjedt ismereteket nyújt a kisebbségvédelem területéről.
Az intézet kiemelten fontosnak tartja a tudományos munkát is.
