Mi az oka a rossz népszámlálási részeredményeknek?

2021. március 16., 13:19
Somogyi Szilárd

A március közepén is tartó pozsonyi kormányválság nyilván érdekesebb történésekkel szolgál a közélet iránt érdeklődő polgároknak, ám ezzel párhuzamosan egy olyan esemény is zajlik az országban, amely tízéves ciklusra jelent kihatást. Már emlékezni sem fogunk a mostani koalíciós pártok közti vitákra, amikor a 2021-es népszámlálás eredményei még mindig érvényben lesznek.

Fotó: pixabay.com

A népszámlálást vezénylő Statisztikai Hivatal egyre inkább furcsa kommunikációt folytat a február 15-étől egészen március utolsó napjáig tartó népszámlálás részeredményeiről. Folyamatosan csak pozitív híreket tálal a lakosság felé, amelyek arról szólnak, hogy a népszámláláson résztvevők száma napról napra nő.

Ez természetesen logikus is, azt viszont már többszöri kérdésünk ellenére sem árulták el, hogy a növekedés milyen ütemben történik. Annyit lehet tudni, hogy március 15-én 4 millió elektronikusan kitöltött kérdőív érkezett a Statisztikai Hivatalba. Az ország becsült lakossága 5,5-5,6 millió főt tesz ki, így kérdéses, hogy a hátralevő két hétben mennyire sikerül ezt a számot megközelíteni.

Jasmina Stauder, a népszámlálás központi szóvivője  a ma7.sk-nak már korábban elmondta, hogy a fennmaradó rész az áprilistól október végéig tartó, ún. asszisztált számlálás során kerül összeírásra. A hivatal nem rejti véka alá, hogy ekkor sem várható százszázalékos részvétel. Ezt a feltételezést a koronavírus-helyzet csak megerősíti.

A szóvivőtől legalább a 10 ezernél nagyobb lakossággal rendelkező települések részvételi arányát sikerült megkapnunk, amely azt tükrözte, hogy ezek között a magyarlakta városok túlnyomó többsége megyéjükben a sereghajtók közé tartozik. Azt is mondhatnánk, hogy minél nagyobb egy városban a magyar lakosság aránya, annál rosszabb eredményt ért el eddig a népszámláláson való részvételben.

Ennek lehetséges okairól kérdeztük az ismert szociológus-demográfust, a Selye János Egyetem oktatóját, Gyurgyík Lászlót, aki elsősorban azt tartotta fontosnak leszögezni, hogy jelenleg csak részeredményekről beszélünk, illetve, hogy a Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott lista csak egy részterület, a 10 ezer lakosnál nagyobb városok múlt heti eredményeit mutatja.

A lista készítésekor országos átlagban 63%-os volt a részvétel, tehát ezek a városok általában túl nagy eltérést nem mutatnak ehhez képest, kivéve a „magyar” városok jelentős részét. A negatív példa Fülek (44%), de Szepsi (51%), Gúta (54%), Komárom (57%) is jóval az átlag alatt volt, és a sort folytathatnánk 7 további dél-szlovákiai várossal, kivételt csak a két, szinte már Pozsony-szatelitnek mondható település, Szenc  (69%) és Somorja (66%) jelent. Ez utóbbi két adat viszont akár már pozitív meglepetésnek is nevezhető.

Azt, hogy a magyarlakta városokban alacsonyabb a részvétel, arra vezeti vissza a szakértő, hogy a magyarság életkori adatai már jó ideje azt mutatják: 3-4 évvel idősebbek vagyunk az össz-szlovákiai átlagnál, s mivel a népszámlálás elektronikus, online módon zajlik, valószínűsíthető, hogy minél idősebb a lakosság, annál alacsonyabb az online részvétel.

Gyurgyík a lista szűkös volta miatt (megközelítőleg a szlovákiai városok és városrészek felét tartalmazza) csak óvatosan jegyzi meg azt feltételezést, hogy minél jelentősebb a marginalizált közösségek jelenléte egy-egy városban, az is az online részvétel arányát befolyásoló tényezővé válik.

A magasabb átlagéletkorhoz visszatérve megjegyzi, hogy ez sajnos az alacsonyabb iskolázottsági szintet is jelenti, amely szintén az online módszer ellen ható tényező. Mindezen tényezőket viszont inkább mozzanatoknak nevezhetjük mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre teljesebb kimutatások, az ami most van, az túl kevés adat egy határozottabb vélemény kialakításához

– hangsúlyozza Gyurgyík.

Az viszont tényként konstatálható, hogy a nagyobb modernizációval rendelkező térségekben - ide sorolható Szenc és Somorja -,  nagyobb a részvételi arány, már csak a jelentős számú, fiatalabb korosztályú, iskolázottabb beköltözők miatt is.

Félő, hogy az elektronikus szakasz lezárása után (március 31.) az ún. asszisztált szakaszban nem a Statisztikai Hivatal által elvárt számban vesznek majd részt azok, akik valamilyen oknál fogva kihagyták az elektronikus részvétel lehetőségét. Ez viszont a magyarság számára kedvezőtlen kilátásokat jelent. Lényeges, hogy olvasóink vegyenek részt már most a népszámláláson, és környezetükben, ha lehetőség van rá, segítség hozzá az online világgal távolabbi kapcsolatban levő ismerőseiket is a részvételhez! Közös érdekünk ez!

Kövesse facebook oldalunkat is!