Menyhárt József: „Világosan kell képviselni a térségünk szükségleteit”
Út- és hídfelújítások, iskolakorszerűsítések, valamint az elengedhetetlen kompromisszumok egy olyan megyében, melynek csak két járásában van többségben a magyar közösség. Menyhárt József, a Magyar Szövetség megyei képviselője és jelöltje az interjúban mérleget von a most véget érő választási ciklusról, és elmondja, szerinte mik voltak az elmúlt évek legfontosabb csallóközi fejlesztései. A beszélgetésből kiderül, milyen stratégiával lehet érvényesíteni a magyar érdekeket a közgyűlésben, miért tartja prioritásnak a diákok és pedagógusok mentális egészségét, és milyen konkrét érdekérvényesítő erőt jelenthet a Dunaszerdahelyi járás számára a jövőben megszerezhető plusz mandátum.
Megyei képviselőként hogyan értékeli a most véget érő választási ciklust? Melyeket tartja a legfontosabb elért eredményeknek, és maradt-e olyan tervük, amelyet nem sikerült megvalósítani?
Úgy gondolom, eredményes ciklust zárunk, amelynek kézzelfogható nyomai vannak a Csallóközben. Számomra az a mérce, hogy az itt élők mit érzékelnek a munkánkból: biztonságosabb úton járhatnak-e, megfelelő körülmények között tanulhatnak-e a gyermekeik, és fejlődnek-e azok az intézmények, amelyekre szükségük van.
A legfontosabb eredmények között említeném az út- és hídfelújításokat. A Lég és Dunaszerdahely közötti út fejlesztése mellett a Nyékvárkony–Bős, az Ekecs–Alistál és a Nagymegyer–Ekecs szakaszon is történtek felújítások. Kiemelt beruházás volt a Csallóköznádasd és Felbár közötti, valamint az Albár és Vásárút közötti híd rekonstrukciója. Ezek a mindennapi közlekedést, a munkába járást és a térség gazdasági életét egyaránt szolgálják.
Egykori pedagógusként, az oktatási bizottság tagjaként különösen fontosnak tartom az iskolai fejlesztéseket: ide sorolom a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola sportolási feltételeinek javítását és energetikai korszerűsítését, valamint a nagymegyeri kollégium megújulását. A Csallóközi Múzeum fejlesztése pedig közös kulturális örökségünk megőrzését szolgálja. Mindezek mellett a településeinknek és civil közösségeinknek nyújtott kisebb támogatások is sokat jelentenek: egy helyi közösség számára néhány ezer euró is fontos kezdeményezést tehet lehetővé.
Természetesen maradt feladat bőven: következő időszakban a megkezdett fejlesztések folytatása mellett azoknak a jogos igényeknek is helyet kell találni a költségvetésben, amelyekre eddig nem jutott elegendő forrás.
Mennyire tud a magyar érdek érvényesülni egy olyan megyében, amelynek csak két járásában élnek nagyobb létszámban magyarok? Milyen az együttműködés a többi járás képviselőivel és a megyeelnökkel?
A magyar érdek képviselete számomra nagyon konkrét munkát jelent: legyenek megfelelő feltételei a magyar nyelvű oktatásnak, maradjanak erősek a kulturális intézményeink, és a déli járások a fejlesztési forrásokból is méltányosan részesüljenek. Ehhez következetes jelenlét, szakmai felkészültség és együttműködés kell.
A közgyűlésben egyetlen térség sem tud minden kérdést önállóan eldönteni. Meg kell nyernünk más járások képviselőinek támogatását is. Egy veszélyes híd felújítása, egy iskola korszerűsítése vagy egy szociális intézmény fejlesztése mellett olyan érveket kell felmutatnunk, amelyek az egész megye számára érthetők és vállalhatók.
A megvalósult beruházások azt mutatják, hogy van lehetőség eredményes együttműködésre. A többi járás képviselőivel és a megyeelnökkel való kapcsolatban is azt tartom fontosnak, hogy tárgyalóképesek legyünk, de világosan képviseljük a saját térségünk szükségleteit. A megyei tanács tagjaként ezt a szempontot a döntések előkészítésében is érvényesíteni kívánom.
Milyen célokra fókuszálna személyesen az elkövetkező négy évben, ha a választók bizalmat szavaznak Önnek?
Személyesen továbbra is az oktatásra és a fiatalok lehetőségeire helyezném az egyik legnagyobb hangsúlyt. A korszerű középiskola számomra megfelelő épületet, jó felszereltséget, vonzó képzést és támogató közösséget egyaránt jelent. Fontosnak tartom, hogy a magyar fiatalok itthon is olyan tudást szerezhessenek, amellyel boldogulni tudnak, és legyen okuk a szülőföldjükön tervezni a jövőjüket.
Ehhez kapcsolódik a diákok és a pedagógusok mentális jólléte is. Szeretném, ha az iskolai közösségek támogatása, a megelőzés és a segítséghez jutás nagyobb figyelmet kapna.
Emellett továbbra is támogatnám kulturális intézményeinket és civil közösségeinket. Képviselőként pedig szeretném megőrizni a közvetlen kapcsolatot a településekkel: a megyei döntéseket a helyben megismert problémákra és szükségletekre kell alapoznunk.
A következő ciklusban a 42 fős közgyűlésbe a Dunaszerdahelyi járás kilenc képviselőt küldhet. A Magyar Szövetség jelöltjeként milyen konkrét lehetőségeket lát a plusz mandátumban?
A plusz mandátum egy további szavazatot jelent a Dunaszerdahelyi járás ügyei mellett. Ez költségvetési döntéseknél, beruházási sorrendek meghatározásánál vagy intézményi kérdésekben is számíthat. Egy további képviselő emellett több lehetőséget adhat a bizottsági munkában való részvételre, a településekkel való kapcsolattartásra és a feladatok megosztására.
A Dunaszerdahelyi járás kilenc és a Galántai járás hét mandátuma együtt tizenhat helyet jelenthet a 42 fős közgyűlésben, vagyis több mint egyharmadot. Ez azonban önmagában nem többség, és a járások mandátumai sem jelentenek automatikusan egységes képviselőcsoportot. A lehetőség akkor válik valódi érdekérvényesítő erővé, ha a megválasztott képviselők képesek közös célokat megfogalmazni és azokért együtt dolgozni.
A Magyar Szövetség jelöltjeként ebben látom a feladatunkat: összehangolt munkával, jól előkészített javaslatokkal és más térségek felé is nyitott együttműködéssel kell élnünk ezzel a lehetőséggel. A plusz hely értékét végül az mutatja majd meg, hogy milyen további eredményeket tudunk elérni az itt élők számára.
