Mentse a magyarságot két lépésben!
Március utolsó napján véget ért a szlovákiai népszámlálás fő szakasza, amikor elektronikusan, az interneten tölthettük ki a statisztikai hivatal kérdőívét. Az eddigi adatok alapján akár ki is gyulladhatna a veszélyt jelző piros lámpa, de szerencsére van még egy lehetőség, hogy a felvidéki magyarság számát pozitívan tudjuk befolyásolni. A megoldásban ön is részt vehet!
Lapzártánk idején két fontos adat már tudható a népszámlálás eredményeit illetően. Az egyik, első pillantásra jónak tűnő tény az általános részvétel, amely azt mutatja, hogy az első szakaszban az ország lakosságának a 86%-a vett részt. A másik hozzáférhető adat azt jelzi, hogy a tízezer lakosnál nagyobb települések lakossága milyen arányban lett megszámlálva. Miről árulkodnak ezek a számok?
A statisztikai hivatal már a február 15-ei kezdés előtt jelezte, arra számít, hogy az első, elektronikus fázisban a lakossági részvétel 70-80%-os lesz. Ez az elvárás teljesült, és ezért minden érintettet dicséret illet.
Annak ellenére jogos a dicséret kifejezés, hogy a részvétel ugyan kötelező jellegű, de mint azt a hivatal szintén jelezte, a távolmaradók esetében nem fogja a büntetések kiszabását kezdeményezni az önkormányzatoknál. Ezt elsősorban a koronavírus-járvány okozta helyzettel indokolták, amelyben sok egyéb gondja-baja mellett nem látták ildomosnak 25–250 eurós bírsággal riogatni az embereket. Ez megfelelő döntésnek bizonyult. A lakosság túlnyomó többsége így is teljesítette a kötelességét.
Azt viszont, hogy az eddigi 86% résztvevőből hányan vallották magukat magyar nemzetiségűnek, nem tudni. Természetesen lapzártánk idején még arra sincs válasz, hogy az idei népszámlálás nagy újdonságát, az úgynevezett második nemzetiséget hány lakos jelölte meg.
Árnyaltabbá teszi a helyzetet, ha egy pillantást vetünk a 10 ezernél nagyobb települések listájára. Pozsony és Kassa városkerületei nélkül 69 ilyen települést tartalmaz a lista, s ezek közül 15 város tekinthető magyar többségűnek, vagy legalább olyannak, ahol jelentősebb számú magyar él. Ezeknél a részvételi arány zárójelben szerepel:
Az első csoport öt városa elérte a 86%-os országos átlagot, sőt túl is lépte azt, míg a második csoportban szereplők nem érték el azt. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az átlag alatt teljesítő települések között vannak a magyarság bástyái, meghatározó magyar lakossággal bíró városaink túlnyomó része.
Mi az oka, hogy míg a listát vezető, észak-szlovákiai színtiszta szlovák Alsókubin majd’ 92 százalékot produkált, addig a délen fekvő, magyar érdekeltségű városok úgy szerepeltek, ahogy az a fenti csoportosításból is látszik?
A lapunk által korábban megszólaltatott szociológus-demográfus Gyurgyík László nagyon óvatos az okokat illetően, hiszen a statisztikai hivatal mind ez idáig semmilyen más lakossági vagy települési megoszlást, vagy más fontos körülményt jelző adatot nem közölt.
Gyurgyík viszont két tényt említ. Az egyik, amellyel talán sokan most találkoznak először, hogy
a szlovákiai magyarság átlagéletkora magasabb, mint a szlovákságé. Azaz átlagban öregebbek vagyunk, mint a többségi nemzet. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az online, internetes népszámlálás nagyobb mértékben tartotta távol a magyarokat.
A másik, a dél-szlovákiai alacsonyabb részvételt magyarázható körülmény az egyes régiók, városok fejlettségében, illetve a lakosság képzettségében kereshető. Sajnos köztudott, hogy Dél-Szlovákia egyes részei folyamatosan a leszakadó régiók között szerepelnek, kivételt csak a Pozsony közelségében fekvő városok képeznek. Ide tartozik a számunkra különösen érdekes Szenc és Somorja, ám ezek kis túlzással már a fővárosban dolgozó közép- vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkaerő által lakott elővárosokká váltak.
Mindezek olyan okok, amelyek negatív kicsengésük ellenére jó hírt jelenthetnek a magyar közösség számára. Azaz:
a mi időnk csak most jött el! A népszámlálás második, úgynevezett asszisztált időszaka ugyanis most kezdődik.
Ennek lényege, hogy minden település – legyen az a legkisebb falu vagy a legnagyobb város – kijelöl egy 6 hétig tartó időszakot, amelynek során azok a lakosok, akik számítógépes ismeretek, internet-hozzáférés hiánya, vagy bármilyen más oknál fogva nem tudtak részt venni az elektronikus népszavazásban, ezt most megtehetik. Vagy úgy, hogy befáradnak az önkormányzaton kialakított népszámlálási pontra, vagy pedig kérik a népszámlálási asszisztens házhoz jövetelét.
Legyünk aktívak!
Ahhoz, hogy a felvidéki magyarság száma lehetőleg a maximumot érje el, mindenki hozzájárulhat! A megoldás rendkívül egyszerű.
1. Érdeklődjön a környezetében, a tágabb családja, közeli ismerősei körében van-e olyan aki még nem töltötte ki a népszámlálási ívet? Ha valaki nem töltötte ki, ajánlja fel számára a 0905 946 563-as telefonszámunkat, ahol pontos információt kap, hogy a településén mikor és hol tölthető ki a kérdőív.
2. Minden település önkormányzata pontos listát kap a statisztikai hivataltól, hogy melyik házszámokról, lakóhelyekről nem érkezett be a kérdőív, így az ön polgármesterének, önkormányzati képviselőjének aktuális áttekintése nyílik megszólítani a hiányzókat. Lépjen kapcsolatba a polgármesterével vagy önkormányzati képviselőjével, és kérje, hogy a távolmaradók listáját a népszámlálási asszisztens anélkül is keresse fel, hogy erre őt külön kérnék!
A két fenti lépéshez hasonló aktivizáló kampány már több más társadalmi kérdésben eredményhez vezetett. Tegyünk meg mindent azért, hogy ne csökkenjen tovább a Szlovákiában élő magyarság aránya, mert annak negatív következményei lennének!
Megjelent a Magyar7 2021/14. számában.
