Ön mennyit fizet a szemételszállításért? Jövőre valószínűleg dupla annyit fog
A jövő évtől új törvényi kötelezettségek terhelik az önkormányzatokat és Szlovákia lakosságát. A szemételszállítás díja akár a jelenlegi ár duplájára is növekedhet személyenként a településeken. Drasztikus áremelkedésre és komoly jogi vitákra kell számítani.
A hulladékgazdálkodás terén drasztikus változások várhatóak 2025-től. Bevezetésre kerül a hulladék mechanikai biológiai kezelése (MBÚ).
Az eddigi rendszerben égy olyan település, ahol a lakosok 60%-ban szelektíven gyűjtötte a hulladékot, mindössze 18 euró/tonna lerakási költséget fizetett. Ehhez járultak hozzá még pluszban az elszállítási és kezelési költségek. Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése után ez az összeg 97 euróra emelkedik tonnánként.
– magyarázza Pék Pál, régiófejlesztési szakember, a Fenntarthatóbb Felvidékért mozgalom szakértője. Hozzáteszi, sajnos Szlovákiában még sok településen gyerekcipőben jár a megfelelő szelektálás helyes kommunikálása és levezénylése – a falu közepére kell elvigyék sok településen a lakosok a szelektív hulladékot, ami valljuk be, nem egy kényelmes rendszer.
Több kutatás mutatja azt, hogy a hulladék szelekciója két-három dologtól függ a településeken: milyen messzire van a lakosoktól a szelektív szemeteskuka, milyen a helyi rendszer és tudja -e a lakos, hogy a szelektív hulladék ingyenes. Nagyvárosok esetében masszív kommunikáció szükséges erről a tényről, vagy a város csinálhat egy chiprendszeres infrastrukturális fejlesztést. Így mindenki a saját kitermelt szemete után fizetne csak.
Ezzel kellene elsősorban foglalkozni, ezután a szemétgazdálkodó vállalatokkal, hogy kötelezően mérleget kelljen az autókon elhelyezni, és csak ezután kellene foglalkozni azzal, hogy a nem kiszelektált hulladék mechanikai-biológiai kezelésen menjen keresztül. Így, most egy nem működő rendszert fogunk feleslegesen finanszírozni, ami csak a lakosok pénztárcáját fogja megterhelni és sok szegényebb, hátrányos helyzetű embereknek exekúciós eljárást okozni. Szerencsére a kormány felől vannak nyitott ajtók a szlovákiai magyarok irányába is. A kormánynak is érdeke, hogy megoldja ezt a problémát, mert ez a rendszer nem fenntartható, nem megfelelő a szelektív hulladékgazdálkodás rendszere sem“ – hangsúlyozta Pék Pál.
Rámutatott arra is, hogy az OZV-k (gyártói felelősségvállaló rendszer) miért alulfinanszírozott. A vállalkozások jelenleg önkéntes alapon regisztrálnak az OZV (gyártói felelősségvállaló szervezet) rendszerében, amely elégtelen – mivel senki sem ellenőrzi a vállalkozásokat, hogy regisztrálva-e vannak az OZV-nél. A megoldás az lenne, hogy minden vállalkozásnak, amely csomagolást vásárol, a kereskedőnek kötelessége lenne bejelentenie az OZV felé.
Az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése az állampolgárokra nézve áremelkedést jelent. Azokon a településeken, ahol jelenleg minden lakos ugyanazt az összeget fizeti a szemételszállításért, ott megemelkedik a „kukadíj“. Például egy olyan településen, ahol eddig 32 euró volt a szemétilleték, az új kötelezettségek miatt ez az összeg kukánként 64 euróra nőhet.
A falvak abban is láthatják a megoldást, hogy bevezetik a háztartások által kiteremlet vegyes hulladék lemérésének rendszerét. Ilyenkor a kukákra kell egy csipet felszerelni, így a szemételszállítók le tudják mérni a kukát annak elvitele előtt. Ez alapján mindenki csak a saját kitermelt szemete után fizetne.
Például ha az előleg 70 euró lesz/ kuka, nem per személy, akkor az egyedül élő is hetven eurót fog fizetni, és a négytagú család is. Itt már sérülnek az emberi jogok is, tehát beleütközünk egy komoly jogi problémába az egyenlő emberi bánásmód tekintetében. Ha belegondolunk, ez alkotmányellenes is lehet. Ugyanakkor való igaz, hogy az önkormányzati adókról szóló törvény kimondja azt is, hogy az így beszedett előleg, 2 évig elszámolható – ez azt jelenti, hogy az a lakos, aki valóban ügyesen szelektált, 2 évig nem fog szemétdíjat fizetni – levonásra kerül az előlegből – hasonló rendszert képzeljünk el, mint a gáz elszámolásánál. A témához még nem nyúlt komoly szinten senki, medializálva sem volt. Elsődleges nyilatkozatok készülnek, szeretnénk bemutatni ezt a problémát.
A kemény frakcióból olyan anyagok, műanyag granulátumok készíthetőek, amelyeket például gépek gyártásához lehet felhasználni, vagy fűtőanyagok. A bio hulladék kerül lerakásra. Ezt azonban valakinek meg kell fizetnie. A teher az önkormányzatokra hárul. Az előbb példaként említett önkormányzat már nem 18, hanem minimum 90 eurót fog fizetni a vegyes hulladék tonnájáért. Ehhez járul majd még a lerakási és a kezelési költség. Nagyjából így kapjuk meg a 97 eurós összeget, de ez még emelkedhet a település és a hulladéklerakat távolságának függvényében. A szemétlerakón azt mérik majd meg, hány tonna szemetet vitt oda a „kukásautó“ a településről“ – magyarázza a régiófejlesztési szakember, aki településeknek segít a megfelelő hulladékgazdálkodási terv kidolgozásában és betartatásában.
Az ország minden régiója küzd a szemétlerakók gyors megtelésével. Az elmúlt években végzett analízisekből kiderült, hogy a vegyes hulladék 70-80%-ban olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket szelektíven is gyűjthetnénk. Ezért már 2022-ben elhatározták, hogy a vegyes hulladékot a lerakás előtt szelektálni és biológiai stabilizálni kell.
