Mennyire fenyegetik a földrengések Szlovákiát? Csicsay Krisztián szeizmológust kérdeztük
A Törökországot és Szíriát ért, sokezer áldozattal járó földrengés kapcsán kerestük Csicsay Krisztiánt, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetőjét, hogy válaszokat kapjunk a földrengésekkel kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseinkre.
A szakember szemszögéből hogyan értékeli ezeket a gyilkos földrengéseket?
Ezt a múltbeli, egészen a bizánci időkig visszavezethető feljegyzésekre alapozhatjuk, amelyek beszámolnak ottani nagyon erős földrengésről.
Ön a statisztikát említette. Akkor tehát várható, hogy bizonyos időközönként ismétlődnek a földrengések?
A bizonyos időközönként kifejezést idézőjelbe tenném, mivel minden egyes zónának megvan a saját rendszere. És ha egy ilyen rezsimet például tízezer éves távlatban tudnánk nézni, akkor mondhatnánk meg pontosabban, hogy is működik. Egy-egy szeizmoaktív zónának ez a rendszere még nem ismert.
Nagyon kevés információnk van a múltból. Jól sejtem, talán csak két-három ezer évre visszamenőleg vannak információink?
Igen, pontosan.
Mi alapján lehetett akkor azzal számolni, hogy a mostani földrengés be fog következni?
Pontosan természetesen nem lehetett az időpontot megmondani, csak valószínűsíteni, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. A török szeizmológusok megírták, hogy 1999-től a kelet-anatóliai törésvonal dominánsabbá, aktívabbá vált, mint az északi törésvonal. Ez elsősorban azt jelenti, hogy több, gyakoribb rengést érzékeltek. Viszont még így is nagyon nehéz azt megjósolni, mikorra várható egy földrengés. Így van ez egy várható földrengés erősségének előrejelzésével is. Úgy gondolom, ilyen számítások most is készültek, csak a a hipotézis a gyakorlattal nem egyezett.
Ez óriási különbséget jelent. Úgy képzeljék el, hogy a 8-as az a hetes 32-szerese. A 8-asnál tehát 32-szer több energia szabadul fel, mint a hetesnél. Ez a különbség a többi szintre is érvényes. Tehát például az ötös és a hetes közötti különbség 32 x 32, azaz több mint ezerszeres energiamennyiség
Akkor ez a mostani egy nagyon erős rengés volt.
Törökország történetében az egyik legerősebb. Ehhez hasonló erősségű rengés 1939-ben volt Törökországban, amely 33 ezer áldozatot követelt.
Törökország és Szíria az elmondottak szerint egy törésvonalon fekszik, ugye?
Igen, ott érintkezik az úgynevezett arab lemez az eurázsiai lemezzel, amelyek egymáshoz csúsznak és horizontális eltolódás van a két lemez között. Egymás mellett csúsznak a kéreglemezek.
Amit mi földrengésnek nevezünk, akkor valójában mi történik?
A Föld mélyében vannak az ún. litoszféra-lemezek. Ezek egymástól vagy távolodnak, vagy közelednek, vagy egymás mellett csúsznak.
Az ilyen energiafelszabadulásnál beszélünk földrengésről. Ahol az „ugrás” történik a két lemez között, ott van a rengés hipocentruma, a földszínen levő vetülete pedig az epicentrum. Vannak nagyon sekély mélységben, pár kilométernyire, de lehet akár 250 kilométeres mélységben is hipocentrumok. Az ilyen fészekmélységűek viszont már nem tudnak károkat okozni. A mostani törökországi viszont csak pár kilométer, maximum 10-20 kilométer mélységű volt.
A ma7.sk olvasói főleg Szlovákia déli részén laknak. Mennyire van ez a vidék valamilyen törésvonalhoz közel? Mennyire veszélyes földrengés szempontjából ez a térség?
Ennek az erősségét egyes források 5,8-ra, mások 6,2 erősségűre teszik. Legutoljára erős földrengés a Kis-Kárpátokban volt Jókő környékén, ami 5,7-es erősségű volt. Ez 1906-ban volt. Tehát elmondható, több mint egy évszázada nem volt 5-ösnél nagyobb erősségű földrengés.
Ez a több mint száz év statisztikailag azt is jelenti, hogy esetleg megint lehet várni egy újabb nagyobb rengést?
Bízzunk benne, hogy ez valóságosan egyre tágabb intervallumot fog jelenti, még a 200 évnél is többet!
Igen. Úgy kell ezt elképzelni, hogy az ún. komáromi zóna, Gútától egészen a Balatonig terjed. Ez egy meglehetősen nagy, aktív zóna. Ezen a zónán belül nem szükséges, hogy Szlovákia területén legyen ilyen földrengés, lehet az Magyarország területén is. Például 10-11 éve Tatabánya környékén volt 4-esnél erősebb földrengés. Ez is a komáromi zónához tartozik, amely egy észak-déli tájolású zóna.
