Megoldódott a fiktív betegállományok problémája?
Az év első öt hónapjában csökkent a fiktív, indokolatlan táppénzes esetek (PN) száma Szlovákiában. A legnagyobb éves csökkenést a Szociális Biztosító (SP) 2025 januárjában regisztrálta, több mint 15 ezer esettel. Májusban az előző évhez képest 12 957-tel kevesebb ilyen esetet jegyeztek fel. Erről csütörtökön számolt be sajtótájékoztatón Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas-SD), a Szociális Biztosító vezérigazgatója, Michal Tariška társaságában.
„Minél többet takarítunk meg a fiktív táppénzek visszaszorításával, annál több pénz marad azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – például a rokkantsági nyugdíjaknál” – mondta Tomáš. – „Év végén emiatt kezdeményeztünk jogszabályváltozásokat is, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy megerősítettük a Szociális Biztosító szakértői orvosainak jogosítványait. Ennek eredményeként 2025 januárjától már joguk van megszüntetni a jogosulatlan táppénzes állományokat.”
A fiktív táppénzes esetek legkisebb csökkenése márciusban történt – mindössze 3842 esettel –, ami Erik Tomáš szerint a vírusos megbetegedések gyakori előfordulásával magyarázható ebben az időszakban. Az év első öt hónapjában csökkent a táppénzes időszakok átlagos hossza is: 43,5 napról 41 napra. 2023-ban egy személyre vetítve a PN átlagosan 46 napig tartott.
A munkaügyi miniszter kiemelte: 2025 első öt hónapjában az emberek összesen 1,2 millióval kevesebb táppénzes napot töltöttek, mint az előző év azonos időszakában. Emellett minden tizedik PN-t vagy a szakorvos szüntetett meg, vagy az ő kezdeményezésére történt meg a lezárás.
Január és május között a Szociális Biztosító összesen 24 millió eurót takarított meg a táppénzes ellátások kifizetésén. További 14,4 millió euróval kevesebb volt a kiesés a befizetett járulékokból, mivel az emberek visszatértek dolgozni, és 6 millió euróval csökkentek az egészségbiztosítóknak fizetett hozzájárulások is. A személyi jövedelemadó vonatkozásában pedig az állam, illetve az önkormányzatok 3,6 millió euróval több bevételhez jutottak. A miniszter szerint ha a Szociális Biztosító ebben az ütemben folytatja, az éves szinten 100 millió euró megtakarítást jelenthet az állam és az önkormányzatok számára.
Erik Tomáš külön kiemelte az egészségügyi minisztériummal való együttműködést is az elektronikus egészségügyi kiskönyv bevezetésében, amely lehetővé tenné, hogy minden orvos Szlovákiában rögzíthesse a betegekhez kapcsolódó szükséges információkat. Ezáltal hatékonyabb lehetne az orvosok és a Szociális Biztosító közötti kommunikáció is, ami felgyorsítaná a betegségi ellátás iránti jogosultság elbírálását.
A nyári időszakban a minisztérium további jogszabályváltozásokon is dolgozni kíván, különös tekintettel két olyan időszak ellenőrzésének bevezetésére, amelyeknél a Szociális Biztosító rendszeres visszaéléseket tapasztal. Ezek a próbaidő, ôs az úgynevezett védelmi idő, amikor a munkavállalót elbocsátják, vagy saját akaratából távozik a munkahelyéről.
A miniszter egyúttal felszólította azokat a cégeket is, amelyek visszaélnek a táppénz intézményével, és télen – munka hiányában – szándékosan küldik betegállományba alkalmazottaikat. Ilyenek főként az építőipari vállalatok, amelyeknél a téli hónapokban akár 200%-kal több a táppénzes eset, mint az év más szakaszaiban. Magas arányban fordul elő visszaélés a munkaközvetítő ügynökségeknél is.
