Mégis mikor mehetek nyugdíjba?
Egyre több ötvenes, hatvan fele közeledő ember teszi fel magában a fenti kérdést. Leginkább a nőket foglalkoztatja, mikor tehetik le végre a lantot és törődhetnek unokáikkal, a munka miatt félretett kedvteléseikkel. Anyáik már az ötvenes éveik derekán, viszonylag jó kondícióban nyugdíjba mehettek, és segítségük aranyat ért az unokák nevelésénél, s szükség esetén gondozhatták idős szüleiket is.
Jelenleg 64 év a nyugdíjkorhatár. De ahogy ezt már Szlovákiában megszokhattuk, kormányok jönnek, új nyugdíjreform-tervezetek születnek. Nincs ez másként most sem, Milan Krajniak munka, család- és szociális ügyi miniszter változtatásokat tervez a nyugdíjak terén, amitől a nyugdíjak fenntarthatóságát reméli.
A fenntarthatóság magyarra fordítva azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatárt tovább kell emelni. Megszűnne a mostani 64 éves plafon, mert állítólag tovább élünk és ehhez kell igazítani a nyugdíjba vonulás idejét is.
De hogy milyen egészségi állapotban, milyen áron élünk tovább, mint az elődeink, az mintha senkit sem érdekelne. Mint ahogy az sem, melyik munkaadó foglalkoztat szívesen hatvan feletti alkalmazottat akkor, amikor már az ötvenéves is öregnek számít a munkaerőpiacon?
Krajniak szerint ma Szlovákiában még két felnőtt dolgozik egy nyugdíjasra. Húsz év múlva viszont ez az arány épp fordított lesz. Egy aktív kereső kellene, hogy eltartson két nyugdíjast.
Erre pedig fel kell készülni, hogy az állam egyáltalán képes legyen még nyugdíjakat fizetni.
Jelenleg úgy van beállítva a rendszer, hogy az 1960-ban születettek 63 évesen mennek nyugdíjba, az 1961 és 1966 közöttiek pedig mindig két hónappal később. Az 1967-es születésűek már a várható átlagos élethossz szerint.
„Azzal mindenki tisztában van, hogy nyugdíjrendszer összeomlóban van, lassan nincs miből fizetni a nyugdíjakat, egyre kevesebb a járulékfizető, aktív korban lévő ember, miközben nő a nyugdíjasok száma, ezért próbálják sűrűn változtatni a rendszert” – magyarázza Németh Gabriella, az MKP szociálpolitikusa.
Hozzáteszi: hasonló átfogó családpolitikai rendszerrel, mint amilyen Magyarországon van, talán el lehetne érni, hogy fokozatosan nagyobb legyen nálunk is a gyermekvállalási kedv.
– teszi hozzá.
A szociálpolitikus szerint rengeteg aspektusa van a nyugdíjak területének, például az, hogy csak az állami nyugdíjra nem lehet támaszkodni. Már egész fiatalon, az első munkába való lépéskor érdemes elkezdeni a második és harmadik pillérben való takarékoskodást a nyugdíjas évekre, akár kis összegekkel is.
Aki előbb nyugdíjba akar vonulni, az a minisztériumi tervezet szerint negyven ledolgozott év után ezt megteheti, de arra számítania kell, hogy nyugdíja alacsonyabb lesz.
A törvénytervezet végleges formájáról a miniszter még tárgyalni fog a szakszervezetekkel, akik nem örülnek a módosításnak, és a munkáltatókkal is.
