Megintette Szlovákiát az EU parlamentje - a határozat elfogadásáról Tárnok Balázst kérdeztük
Egy politikai értelemben vett feltartott mutatóujj – így nevezte meg Tárnok Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója a szlovákiai jogállamisági problémákról szóló állásfoglalást, amelyet szerdán délben fogadott el a EU parlamentje. Tárnok Balázs röviden fel is vázolta az állásfoglalással kapcsolatos legfontosabb gondolatokat.
A plenáris szavazás tárgyát képező témáról az EP február 11-én folytatott vitát, amelyet követően most kerül sor a határozattervezet elfogadásáról szóló szavazásra. A határozat kitér a Beneš-dekrétumok mai napig tartó jogalkalmazási következményeire, valamint az ezekkel kapcsolatos közéleti és történelmi vita kriminalizálásának kérdésére is.
Az állásfoglalás ugyan konkrétan nem tartalmazza a „Beneš” nevet, jegyzi meg Tárnok Balázs, viszont a szövegből teljesen egyértelmű, hogy a II. világháborút követő dekrétumokról van szó, s hozzáteszi, hogy végső soron jogi értelemben a Szlovák Nemzeti Tanács idevágó határozatai a lényegesek. A most elfogadott EU-határozat jogi kötőerővel ugyan nem bír az eljárni jogosult Európai Bizottság irányába, de jelzi, hogy nagy problémák vannak Szlovákiában.
Tárnok fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy Szlovákia 2004-es csatlakozása óta az Európai Parlament most hívta fel először arra a figyelmet, hogy elfogadhatatlan az, ami Szlovákiában a dekrétumok kérdéskörének kapcsán történik. Beszélgetőpartnerünk is várakozással tekint annak elébe, hogy a jog szintjén történik-e majd valamilyen változás e téren a közeljövőben.
Természetesen az állásfoglalás nem csak a felvidéki magyarság számára szól fontos témáról, ezen kívül több pontban is elmarasztalja Szlovákiát. Az állásfoglalás lényegében a szlovákiai jogállamiság helyzetéről szól több altéma kapcsán, azok helyzetének romlása miatt. Ilyenek például a korrupció, a bejelentővédelmi hivatal megszüntetése, a speciális ügyészséggel történt eljárás és még sok egyéb olyan témakör, amellyel az elmúlt időszakban találkozhattunk a szlovákiai belpolitikát és a közbeszédet figyelve.
Az elmúlt tizenöt évben főképpen Magyarországgal kapcsolatosan került szóba a jogállamisági eljárás, most viszont Szlovákia került terítékre, abban az értelemben, hogy bár vannak korábbi fellépések, de a kritika javarésze az utóbbi egy-másfél évben történt jogszabályi változások és egyéb megnyilvánulásoknak szól.
Szlovákiára tehát egyre nagyobb figyelem összpontosul abban az értelemben, hogy Robert Fico kormánya miképpen rontja le a jogállamiságot.
Jelenleg egy politikai nyomás formálódik, hogy a Bizottság kezeljen kiemelten egy-egy területet, és a parlament az állásfoglalás formájában lényegében egy „bűnlajstromot” nyújt át a Európai Bizottságnak, a Fico-kormányról, hogy milyen tekintetben történt visszalépés és mire kell majd az uniós politikának és az Unió intézményeinek odafigyelnie Szlovákiával kapcsolatban – mutat rá Tárnok Balázs, majd hozzáteszi, hogy a mostani állásfoglalással lényegében az Európai Parlament arra kéri az Európai Bizottságot, mint az uniós szerződések őrét, hogy kötelességéből adódóan szerezzen érvényt az uniós jognak - húzza alá Tárnok.
Az állásfoglalás legitimációs erejét kifejezően hozzáteszi, hogy azt az Európai Néppárt, a liberálisok, a szocialisták, a zöldek, és a baloldal nyújtotta be, tehát egy széleskörűen megalapozott támogatottságot élvez az EU parlamentben.
