Március 15 – a nemzet születésnapja
Március 15-én szinte egész nap zajlottak a megemlékezések Gútán, délelőtt az alapiskolások és óvodások vettek részt egy ünnepségen, a Szent Rozália parkból átvonultak az Adamis Annak Városi Művelődési Központ előtti térre, ahol megkoszorúzták a kopjafát, a diákokhoz Samu István történelemtanár, a kulturális bizottság elnöke szólt a történelmi eseményekről röviden. Délután öttől a város vezetői és a társadalmi szervezetek koszorúztak. A VMK színháztermében a három magyar alapiskola és a magánszakközépiskola tehetséges diákjai adták elő közös műsorukat.
A kultúrműsor előtt Halász Béla a város polgármestere mondta el gondolatait. Kiemelte: augusztus 20-a Magyarország születésének napja, március 15-e pedig az egész nemzetnek a születésnapja. Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb időszaka az 1848-49-es események ideje, ez a nemzetté válás és a függetlenséggé való kiállás időszaka, a hősök, akik ekkor éltek örökre beírták magukat a szívünkbe és a történelembe. Az emberek összefogtak és együttes erővel álltak ki a szabadságért. Példaképek ők, nem csupán hősök. Halász szerint, az emlékezet és az emlékezés fontos szerepet játszik az identitásunkban. A márciusi események identitásunk alapjai, a magyar nép történelme gazdag és sokszínű, és ezek mutatják meg azt is hová tartozunk. Mindannyiunk felelőssége a magyar nemzeti örökség és identitás megőrzése. Ha egy közösség összefog, valódi csodák történnek, mint ahogy Gútán 2024-ben március 15-én, hiszen egy nagy összefogásnak köszönhetően az összes magyar iskola együtt készült a kulturális műsorral.
Meghívott vendégként Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes, író tartott beszédet. Csáky a történelmi eseményeket ismertette a hallgatósággal, azzal, hogy a mára is óriási hatással vannak a 176 évvel ezelőtti események.
Azok a fiatalemberek, a márciusi ifjak Pest-Budán bizonyára nem is álmodtak róla, hogy akkora forradalmat csinálnak, mint az megvalósult, ez is bizonyítja, hogy amit ott tettek, amit gondoltak, és kimondtak, az már benne volt az emberek lelkében. Március 15-én nyilvánosságra került a 12 pont, kinyomtatták a nemzeti dalt, megszületett a sajtószabadság, kiszabadították az egyetlen politikai foglyot, és úgy tűnt a nemzet egy nagyot sóhajtott és most már egy más jövő jön.
Szónokok, mikor a márciusi események kapcsán mondanak beszédet úgy tesznek, mintha az események csak Pest-Budán történtek volna, utólagosan Magyarország mai határai közé szorítva a történteket. De a pozsonyi események sokkal inkább befolyásolták az eseményeket, hiszen az utolsó reformországgyűlés ott ülésezett, ott született meg a nagy kiegyezés az egyes politikai táborok között. Ott született meg az a politikai felirat is, amelyet azután a közös delegáció elvitt Bécsbe, amelynek alapján megszülettek az áprilisi törvények, és a császár-király kinevezte az első független magyar kormányt.
Kossuth valóban központi szerepet játszott. Ő írta meg történelmi jelentőségű feliratát, amely ugyan semmilyen új elemet nem tartalmazott, mert tartalmát azelőtt már többször megfogalmazták, de az udvar, a konzervatívok és a felsőház azt mindig elutasította. A történelmi helyzetet felismerték a konzervatívok is, miután elért Pozsonyba a február 24-iki párizsi forradalom híre. Tudjuk, hogy együttműködés volt a pozsonyiak és a pestiek között, ennek eredményeként jött létre a 12 pont, amelyet még március 11-én fogalmazott meg Kossuth Lajossal egyeztetve Irinyi József.
Pesten is beindultak az események, amelyek azért voltak fontosak, mert a nép támogatását állították a pozsonyi történések mögé.
A király március 16-án fogadta a pozsonyi küldöttséget, az Államtanács elfogadta a javaslatokat, csak egyet nem, nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap tudta kiharcolni István nádor. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.
Az akkori magyar politikai elitben is voltak többen, akik ki nem állhatták egymást. Mindenki belátta viszont, hogy olyan politikai helyzet állt elő, ahol a személyes ellenetéteket félre kell tenni. A nagy politikai kiegyezést visszatükrözi a Batthyány-kormány összetétele is, amely március 23-án alakult meg, sokan nem értettek egyet politikailag a másikkal, de együtt tudtak dolgozni.
A parlament ezután gőzerővel folytatta munkáját, március 18-a után, alig 3 hét alatt 31 törvényt szentesített a reformfelirat alapján, amelyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket azután április 11-én maga V. Ferdinánd császár-király szentesítette Pozsonyban, az országgyűlés előtt. A folyamat négy történelmi hozadéka: Magyarország önálló kormányt kapott, alkotmányos monarchiává vált, Magyarország kilépett a feudalizmusból, visszakapta Erdélyt, a magyar országgyűlés a korábbi rendi gyűlés helyett népképviseleti országgyűléssé alakult, Pozsony helyett Pest székhellyel.
A beszédek után három magyar alapiskola és a magán szakközépiskola diákjai közös műsorát láthatta a közönség, Rigó Magdolna és az iskolák pedagógusai munkájának köszönhetően, a körülbelül 100 szereplős összeállításnak óriási sikere volt.
