Magyar szemmel: mi a tétje a megyei választásoknak?
Választási körképünk első részében utánajárunk, magyar szempontból mi a tétje a megyei testületi helyekért és a megyeelnöki székért zajló „versenyfutásnak”. Összefoglaljuk, milyen esélyekkel fut neki a választási küzdelemnek a Szövetség a dél-szlovákiai megyékben.
Idén október 29-én első alkalommal egy időben rendezik a települési és a megyei önkormányzati választásokat. Újdonságot jelent az is, hogy a megyei elnököket ezúttal már egyfordulós rendszerben választjuk meg. A változtatások komolyan befolyásolják a várható részvételt és az esélyeket is – hangsúlyozza Öllös László, a Fórum Intézet elnöke.
A megyei választásokon hagyományosan alacsony volt a választói érdeklődés, kisebb számban csak az európai parlamenti választásokon járultak urnákhoz az emberek, jegyezte meg Öllös László. Az önkormányzati voksolásokat ellenben rendre magas részvétel mellett rendezték, csak a parlamenti választásokon volt tapasztalható nagyobb választói érdeklődés.
A megyei választásokon az eddigi alacsony részvétel Öllös szerint azzal magyarázható, hogy a választók a megyéket a jelenlegi határok között nem érzik a sajátjuknak, s ez nemcsak a magyar, de a szlovák választókra is igaz. Vagyis a mesterségesen kialakított megyékhez semmilyen érzelmi kötődés nem alakult ki a választók részéről, s az is időbe tellett, mire az emberek kezdték megérteni, hogy a megyei testületek az életüket befolyásoló fontos kérdésekben döntenek – emlékeztet Öllös.
Pedig ez így van – gondoljunk csak bele, magyar szempontból is mekkora jelentősége van, hogy az anyanyelvi oktatást biztosító középiskolák fenntartói a megyék. Ahogy az sem kérdéses, hogy a megyék által működtetett szociális és kulturális intézmények is mennyire fontosak a helyi közösségeknek, nem is beszélve a megyei kezelésű utakról – teszi hozzá a Fórum Intézet elnöke.
További változtatás, hogy míg korábban csak a megyei képviselőket választottuk egyfordulós rendszerben, addig most már a megyeelnöki versenyben sem rendeznek második fordulót.
Az egyfordulós rendszer Nagyszombat és Nyitra megyékben esélyt kínál a magyar jelölteknek, Berényi Józsefnek, illetve Csenger Tibornak, hogy 2001 óta első alkalommal magyar politikus ülhessen a megyeelnöki székbe
– húzza alá Öllös László.
Ennek előfeltétele, hogy a magyar választók fegyelmezetten elmenjenek szavazni. Így könnyen megtörténhet, hogy bár az említett két megyében is kisebbségben vannak a magyar szavazók, a szlovák szavazatok szétosztódnak az egymással rivalizáló szlovák jelöltek között, és befutó lehet a magyar jelölt. Hasonló helyzetet már több polgármester-választáson is láthattunk – teszi hozzá Öllös, aki szerint elmondható, hogy a magyar jelöltek nagyobb számban egészen biztosan nem számíthatnak szlovák szavazatokra.
A helyhatósági választásokon döntő szerepe van a személyiségnek, a jelöltek helyi beágyazottságának – emlékeztet a Fórum Intézet elnöke, hozzátéve, a megyei választások kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy
a testületeknek szélesebb a hatásköre, mint a megyeelnököknek. Ezért nagyon nem mindegy, hogy a megyei közgyűlésekbe hány magyar képviselőt sikerül bejuttatni.
Öllös László szerint emiatt a kampányban legalább akkora figyelmet kell fordítani a megyei testületekbe pályázó jelöltekre, mint a megyeelnök-aspiránsokra. A Szövetség polgármesterjelöltje több, jellemzően kisebb településen már biztosan befutó, mivel nem indul velük szemben ellenjelölt – emlékeztet a Fórum Intézet elnöke, hangsúlyozva, hogy ezekben a községekben megoldásra váró feladat a választók mozgósítása, hiszen a távol maradók voksai a megyei összevetésben utóbb hiányozhatnak.
A Szövetség esélyeit mindenképpen erősíti, hogy az öt évvel ezelőtti helyzettől eltérően nem indulnak egymással szemben helyben beágyazott rivális magyar pártjelöltek, akik, mivel többségi rendszerről van szó, a megyei testületekből jó eséllyel kiütnék egymást.
Ennek leginkább azokban a megyei választókerületekben, járásokban van jelentősége, ahol a magyar választók kisebbségben vannak. Öllös László ugyanakkor hozzáteszi, a jelöltállítást megelőző viták, megtörve a kampány lendületét, hátrányosan befolyásolhatják a választás eredményét. Az összevont helyhatósági választások arra is lehetőséget kínálnának – teszi hozzá a Fórum Intézet elnöke, hogy országos ügyek is bekerüljenek a kampányba, ezzel erősítve a Szövetség támogatottságát és esélyeit egy következő parlamenti választáson.
Az októberi választásokon a Szövetség Nagyszombat és Nyitra megyében önállóan indít elnökjelöltet, Besztercebánya és Kassa megyében pedig a végső győzelemre legesélyesebbnek tűnő jelöltet támogatja. Pozsony megyében ezúttal nem sikerült koalíciós megállapodást kötni a helyi szlovák pártokkal, hogy ki mellé áll a Szövetség akár külső támogatóként, egyelőre nem született döntés. A megyében a magyar párt három jelöltet indít, egyet Pozsonyban, kettőt pedig a Szenci járásban. Ahogy korábban említettük,
Nagyszombat megyében 2017-ben a széles jobboldali koalíció által támogatott Jozef Viskupič bizonyult befutónak, de a megyei testületben a legnagyobb frakciót 13 képviselővel az MKP alakíthatta meg, ezzel a magyar érdekképviselet komoly befolyást szerzett a megye irányításában. Ennek köszönhetően sikerült biztosítani, hogy a fejlesztési forrásokból arányosan részesüljön a magyarlakta Dunaszerdahelyi és a Galántai járás is. Október 29-én Nagyszombat megyében az öt évvel ezelőtti sikeres szereplés megismétlésére megvan minden esély, sőt a jelöltállítást megelőző viták ellenére első ízben Berényi József személyében akár magyar elnök is kerülhet a megye élére.
Bár Viskupič ezúttal is széles koalíció támogatásával indul, a szlovák szavazatok egészen biztosan megoszlanak, mivel nyolc másik szlovák jelölt méreti meg magát. Berényivel szemben ugyanakkor a korábbi választásoktól eltérően ezúttal nem indul olyan magyar jelölt, aki erős pártháttérrel rendelkezne, ami mindenképpen a jelenlegi megyei alelnök esélyeit erősíti. Megjegyzést érdemel, hogy a Szövetség mindkét magyarlakta régióban teljes listával indul, azaz a Dunaszerdahelyi járásban nyolc, a Galántaiban hét jelöltet indít.
A választási esélyeket tekintve nem elérhetetlen cél az elődpártok öt évvel ezelőtti szereplésének megismétlése, azaz 14 mandátum megszerzése.
Nyitra megyében Milan Belica szinte már örökös elnöknek számít, hiszen az első megyei választás, 2001-től rendre nyerni tudott. Ezúttal azonban Nyitra megyében is Csenger Tibor személyében komoly esélye van a magyar jelöltnek, hiszen a szlovák szavazatok itt is megoszlanak majd kilenc jelölt között, míg Csenger egyedüli magyar aspiránsként indul.
Ezáltal a déli régiók érezhetően több figyelmet kaptak, a magyarlakta járásokba korábban nem látott mértékben érkeztek fejlesztési források. A déli járásokban a Szövetség 29 jelöltet állít a megyei testületbe, az egységes indulásnak köszönhetően megismételhető, sőt felül is múlható az öt évvel ezelőtti eredmény.
Besztercebánya megyében a Szövetség a leköszönő megyeelnök fiát, Ondrej Luntert támogatja. A megyében kilencen pályáznak az elnöki székre, a legnagyobb esélyesnek a magyar párt által is támogatott Lunter tűnik. A most záruló ciklusban a Kotlebát legyőző Ján Lunterrel a magyar képviseletnek sikerült kiegyensúlyozott együttműködést kialakítania, Csúsz Péter megyei képviselő a déli járások megbízottjaként tevékenykedett.
Az utóbbi öt évben a korábbi ellenszélhez képest a déli magyarlakta régiók is lakosságszámuknak megfelelően részesülhettek a megyei forrásokból – így aligha meglepő, hogy a Szövetség a megkezdett munka folytatásában bízik.
A magyar párt a megye déli járásaiban 14 jelöltet indít, az MKP legutóbb öt, a Most–Híd egy mandátumot szerzett a megyei testületben. Október 29-én az egységes indulásnak köszönhetően Besztercebánya megyében is esély kínálkozik a magyar képviselet megerősítésére.
Kassa megyében 12 jelölt mérkőzik meg az elnöki tisztségért, a legnagyobb eséllyel itt is a Szövetség által támogatott jelölt, Rastislav Trnka hivatalban lévő megyeelnök vág neki a megméretésnek.
Besztercebánya megyéhez hasonlóan itt is sikerült jó együttműködést kialakítani a megyei vezetéssel, aminek köszönhetően a déli járásokba a korábbi ciklusokhoz képest jóval több fejlesztési forrás érkezett. Magyar szempontból ezért észszerű döntésnek tűnik Rastislav Trnka támogatása.
A jelöltállítást megelőzően a Szövetség a közös indulásról egyeztetett a Kereszténydemokrata Mozgalommal, a koalíciókötés azonban meghiúsult, a magyar párt megyei képviselőjelöltjei ezért önállóan mérettetik meg magukat. A megye déli járásaiban, beleértve Kassa városát, a magyar párt 30 jelöltet indít. Öt évvel ezelőtt a Szövetség elődpártjai a megyei testületben hét képviselői helyet szereztek meg, idén októberben a minimális cél ennek megismétlése lehet.
Megjelent a Magyar7 2022/40. számában.
