Lelkünk húrjait pengette a kürti Hajnalvándor
Amikor a vers megfelelő dallamot kap, megsokszorozva éljük át üzenetét. Így volt ez tegnap azon az irodalom- és versünnepen, amelyet a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan szervezett meg az együttes. A zenés estnek Sütő Zsolt neves kürti borász különleges pincéje adott otthont.
Amíg a vendégek gyülekeztek, Danczi Mónikával a Hajnalvándor vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan kapnak dallamot a versek.
„A Lélek műve. Ő nyitja ki a megfelelő verseskötetet, és megszólal a dallam. Ilyenkor gyorsan fel kell énekelni, le kell gitározni, mert Istentől ajándékba szólalnak meg” – fejtette ki Mónika a megzenésített versek születésének titkát.
A Hajnalvándorról tudvalévő, hogy egyházi zenekarként indult, és azóta is számos alkalommal tették és teszik mélyen átélhetővé a szentmisét, istentiszteletet.
Mónika elmondta, a templomi alkalmakkor ritkán van lehetőség egy-egy istenes vers megszólaltatására, mert ritkán passzol a liturgiába. Ezért külön alkalmakat kezdtek el szervezni – felléptek nemzeti ünnepeinken, kulturális és egyéb rendezvényeken. A Sándorok verseit különösen kedvelik, hiszen számos Reményik, Sík és Weöres verset megzenésítettek. Van már ezekből a zenés versekből szép csokornyi, 50-70 biztosan.
Mónika, az együttes dalszerzője kifejtette, ő a dallamot, harmóniahangzást hozza, a hangszerelés az már Hajnalvándor.
Minden tag hozzáteszi a magáét, minden hangszer maga találja meg a dinamikáját, helyét a dalaikban. Mikor megszületik a dallam, feljátssza és elküldi a csapat többi tagjának, akik még dolgoznak vele. Próbáik alkalmával összerakják, finomítják, egyezkednek a szótagelosztáson. Az énekkórus által mindig kerül a dalokba többszólamú díszítés is. „Úgy vesszük észre, lassan csiszol minket össze az Isten, de mindig kicsit jobbak vagyunk és ezért nagy hálát érzünk” – emelte ki a zenekarvezető.
A tagok vallják, Isten rakta őket össze. Alig van idejük találkozni, de amikor sikerül, mindig szeretetben és örömben vannak együtt, és sok nehézséget győznek le. Most is lebetegedett a gitárosuk és a xilofonosuk, két új gitárt is kellett szerezniük, mert az egyik Gútán, a másik Budapesten maradt, sokszor az utolsó pillanatban nincs sofőrjük vagy lerobban az autó. Ha azonban ezeket hittel legyőzik, akkor Isten megadja azt a kegyelmet, hogy át tudják adni azt, ami a szívükben van. Mónika hozzátette, meglepődtek amikor híres kamaraegyüttesek zenészei úgy nyilatkoztak, szimpatikus nekik hogy úgy tudják dalainkat előadni, ahogy Istentől kapták.
20 éve zenélnek, de csak a napokban sikerült három dalt stúdióban rögzíteni.
Az együttesnek eddig már több mint 250 dala van, de nincsenek stúdiófelvételeik, mert mindig csak élőben, mindig csak szívből, mindig csak szeretetből zenéltek. Most azonban eljött az ideje, hogy ezen változtassanak. Nyertek egy pályázatot hanghordozó kiadására, de az csak a kiadások felét takarja. A koncerten résztvevőknek lehetőségük nyílt adakozniuk erre a nemes célra.
A műsort Kurucz Anikó irodalomtörténész, versmondó különleges módon előadott szavalatai színesítették. Az est végén Sütő Zsolt, a házigazda szívből gratulált az együttesnek és félig tréfásan megjegyezte, nem csak a közönség, de a a palackozatlan borok is érzékenyek a harmóniára, ami az előadásból áradt. Ezek a palackozás után biztos megőrzik ezt a különleges, békés hangulatot.
A közönség állva tapsolva köszönte meg a bensőséges koncertet.
