Lehetetlen behozni a Covid óta elhalasztott több tízezer műtétet
Az, hogy egy műtétre éveket kell várni, már szinte szokványos, pedig vannak helyzetek, amikor azt nem lehet halogatni, ennek ellenére nem egyedi eset, hogy a páciens egy állami kórházban két év múlva kap időpontot mondjuk, egy epeműtétre.
„Ez teljesen irreális, ilyennek nem szabadna megtörténnie. Akkor sem, ha nem akkut helyzetről van szó, mert közben bármi megtörténhet. Az epehólyag akár perforálódhat is” – jelentette ki a hnonline.sk portálnak Mária Lévyová, a Betegek Jogait Védő Szövetség (Asociácie na ochranu práv pacientov) elnöke. Mint mondta, az elsősorban egészségügyi szakembereket tömörítő szervezetük akkor tudatosította, milyen súlyos a helyzet az elhalasztott műtétekkel kapcsolatban, amikor kikérték a biztosítótól a Covid három évére vonatkozó számokat, és azokat összehasonlították a 2019-es év adataival.
A számok ugyanis azt mutatták, hogy az elhalasztott műtétekkel kapcsolatos helyzet valóban riasztó.
Mintegy 17 000 elhalasztott műtétet regisztrálnak a fül-orr-gégészet területén. Még rosszabb a helyzet Lévyová információi szerint a nőgyógyászat terén, ahol akár 57 ezer is lehet az elhalasztott műtétek száma. Az idegsebészeteken hatezer, a mozgásszervi megbetegedések terén pedig 83 ezerre emelkedett az elhalasztott műtétek száma.
Olyan törésekről van szó, amelyeket korrigálni kellett volna, gerincműtétek és hasonlók” – magyarázta a szakember. Elmondása szerint ezeknek a betegeknek az egy része valóban rokkantnyugdíjas lett, és az elhalasztott műtétek miatt fellépő következmények számukra végzetesek.
A betegjogvédő szövetség többször is kérte a korábbi kormányokat, hogy tegyenek valamit, de mindennemű hatás nélkül. Ráadásul a Covidhoz más szövődmények is társultak, amelyek lehetetlenné tették a normál üzemmódban történő műtést.
„Ehhez jöttek még a 2022-es orvosfelmondások, a személyzeti válság megoldása még jelenleg is zajlik. Az, hogy kijelentjük, hogy a világjárvány miatt vannak a halasztások, aligha segít” – tette hozzá Lévyová.
„A Pozsonyi Egyetemi Kórházban több ezer műtétet tervezünk (ez az adat nem vonatkozik az akut állapotokra, amelyeket azonnal megműtünk). A legtöbb beteg ortopédiai műtétre – a csípő- vagy térdízület-protézisre – vár. Ebben az esetben a betegek a legtovább a Ružinói Kórházban várnak, ahol 2024 novemberére tervezik ezeket a beavatkozásokat” – mondta Hospodárske noviny lapnak Eva Kliská, a Pozsonyi Egyetemi Kórház szóvivője.
A szóvivő kiemelte, a sorrendet az orvos határozza meg, az állapot súlyossága alapján, ami azt jelenti, hogy ha a beteg állapota azonnali műtétet igényel, azt azonnal elvégzik.
A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórházban a leghosszabb várakozási idő az összes többi között az ortopédiai eljárásoknál van, amit Monika Krišková szóvivő is megerősített. Megjegyezte, hogy nagyjából tíz hónapot kell várniuk a betegeknek egy-egy ilyen műtétre, de egy összehasonlítást is közölt, amely azt mutatja, hogy elérték a 2019-es szintet a szóban forgó műtétek terén, az elmúlt évben több mint 35 500 műtétet hajtottak végre a kassai egyetemi kórházban.
Lévyová szerint minden kórházban más és más a helyzet, és nincs olyan adat, amely megmondaná, hol a legrosszabb és hol a legjobb a helyzet e téren.
Bár mint Lévyová állítja, esélyünk sincs utolérni magunkat a műtétek terén, jó hír lehet, hogy a kórházhálózat optimalizálása keretében maximális várakozási időket határoznak meg. Mint mondta, a kórházak már tudják, hogy ez vár rájuk, több helyen ezért már most azt fontolgatják, hogyan lehetne lerövidíteni a várakozási időt. A szakember fontosnak tartja, hogy előre meghatározzák ennek a felelőseit.
– véli. Kitért arra is, hogy a kormány korábban kikötötte, hogy az onkológiai betegeket két héten belül meg kell műteni, ami nem reális. Nem vették figyelembe ugyanis, hogy egy rákos betegnek először kemoterápián vagy sugárkezelésen kell átesnie, nem vették figyelembe tehát az összes lehetséges forgatókönyvet.
Most azonban egy másik végletet látunk, mondta, amikor a várakozási idő nagyon hosszú, miközben a beteg szenved, sőt akár meg is halhat.
„2021-ben több halottunk volt, mint a második világháború után” – tette hozzá. A szív- és érrendszeri megbetegedések voltak a leggyakoribb halálokok, ezt követik az onkológiai megbetegedések, a harmadik helyen a légúti megbetegedések, a negyedik helyen pedig a covid áll.
Lévyovának nincs kétsége afelől, hogy az elhalasztott műtétek megbosszulták magukat, és szörnyű statisztikákat eredményeztek. Véleménye szerint ahhoz, hogy az egészségügy másként működjön, mindenki összefogására szükség van, legyen szó kórházakról vagy rendelőkről, de ez nagy erőfeszítést igényel.
