2024. december 11., 11:09

Legfiatalabb elnök a legöregebb párt élén

Harmincöt év telt el azóta, hogy megdőlt az egypárti diktatúra Szlovákiában. Ez már több mint az évszázad harmada, s így teljesen természetes, hogy a MAGYAR7 olvasói között olyanok is vannak, akik a rendszerváltozás után születtek. Régi igazság, hogy az emberek nagy többsége számára akkor kezdődik a történelem, amikor ők maguk is részesei lesznek az idő múlásának, így nincs mit csodálkozni azon, hogy ami egy mai ötven-hatvanévesnek élő múlt, az a gyermekei számára már olykor ismeretlen nevek és semmitmondó dátumok összessége.

sajtó
Galéria
+1 kép a galériában
Gubík László: A boldogságot az jelentené, ha úgy lennék a legfiatalabb elnök, aki bevitte a pártot a parlamentbe
Fotó: Bodó Károly

A közelmúltban a szerkesztőségünkben járt Zolcer János nemzetközi újságíró, az egykori szovjet elnök, Mihail Gorbacsov jó barátja, továbbá az idősebbik Bush amerikai elnök vagy a néhai Kohl kancellár személyes ismerőse, s ő is arról számolt be, hogy a 20. század nagy történelmi eseményeit feldolgozó könyveinek iskolai bemutatói során a jelzett nevek már szinte semmit sem mondanak a diákoknak. Zolcer szerint ez érthető, hiszen már más vezetők nevével van tele a sajtó, s ezért például az előadásai során nem a konkrét személyekre, hanem az általuk elért sikertörténetek ismertetésére helyezi a hangsúlyt.

Részben hasonló célt követünk írásunkkal, bár nemcsak egy eseménysort kívánunk megmenteni az utókor számára, hanem arra is rá akarjuk irányítani olvasóink figyelmét, hogy egy látszólag közönséges hivatali irat egyetlen oldalának néhány sorában hogyan sűrűsödik össze mindannak az esszenciája, amit a szlovákiai magyarság jelentett a rendszerváltozás során Csehszlovákiának, és ezen belül Szlovákiának.

Még mielőtt ezt kifejtenénk, fontosnak tartjuk itt is elismételni, hogy a szlovákiai magyarság közélet iránt fogékony rétege lépéselőnyben volt a szlovákiai másként gondolkodókkal szemben. Ez a szabadabb magyarországi légkör adta legális és informális képzési lehetőségeknek volt köszönhető. Ennek eredményeként például 1989 novembere után hosszú hónapokig a magyarság képviselői mintegy politikai iránytűként szolgálhattak szlovákiai vagy csehországi társaiknak. Érvényes volt ez a múlt század végi liberális, illetve keresztény-konzervatív körökre egyaránt, bár kétségtelen, hogy az első, szervezett forradalmi mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) lehetőségei voltak a legmarkánsabbak.

Az FMK akkori vezetői felkészültségének köszönhető, hogy ma, harmincöt évvel a bársonyos forradalom után is kijelenthető, Szlovákiának a kommunista diktatúra utáni legrégebbi, ma is működő pártja a magyarság képviseletében eljáró Magyar Szövetség.
Hogyan lehetséges ez?

A Magyar Szövetség adminisztratív vérvonala 1990. február 19-ig vezethető vissza. Az FMK vezetősége volt ugyanis az első, amely pártbejegyzési kérelemmel fordult a belügyminisztériumhoz. A jelzett dátummal be is jegyezte Szlovákia első politikai pártjaként a Független Magyar Kezdeményezést.

– Amikor világossá vált, hogy elvihető a helyzet a parlamenti választásokig, akkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezetnek fel kell vennie azt a formát, amelyben indulhat a választásokon. Addig egy forradalmi mozgalom volt, amelynek elementáris célja volt a fennálló rendszer megdöntése. Amikor pedig ez a vártnál gyorsabb ütemben zajlott le, világossá vált, hogy ezt demokratikus választásokkal kell legitimáltatni. A választásokkal a forradalom véghezvitele játszódott le valójában – mondta lapunknak Öllös László, az FMK egyik alapítója.

A döntést cselekvés is követte, s három nappal a kérelem beadása után meg is kapták az FMK bejegyzését igazoló választ. Ha olykor csak néhány nappal is, de valamennyi ma ismert párt később alakult meg vagy újította meg működését, mint a Független Magyar Kezdeményezés.

Független Magyar Kezdeményezés
1990. február 19.

Kereszténydemokrata Mozgalom
1990. február 23.

Együttélés Politikai Mozgalom
1990. március 01.

Szlovák Nemzeti Párt
1990. március 07.

Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
1990. március 19.

fmk
Szlovákia első pártbejegyzése az egypárti diktatúra után
Fotó:  Fórum Kisebbségkutató Intézet
Hogy lett ebből mai elsőség?

A változás a politika mozgatórugója, s érvényes ez a politikai pártokra is. Helyzettől függően átalakulnak, osztódnak, vagy éppen fordítva, összeolvadnak, nevet változtatnak. Ez történt a szlovákiai magyarságot képviselő pártokkal is. Az FMK 1992-ben Magyar Polgári Pártra (MPP) változtatta a nevét, s ez így is maradt 1998-ig. Akkor a rossz emlékű Vladimír Mečiar kormányfő olyan változásokat kezdeményezett a választási törvényben, amely szerint hármas koalícióban induló pártoknak 3 x 5, tehát 15 százalékot kellett volna elérniük a parlamenti bejutáshoz.

A három szlovákiai magyar párt közül kettő, az Együttélés és az MKDM már korábban is koalícióban indult és szerzett mandátumot. A mečiari új játékszabályok egyértelműsítették, hogy hármas koalícióról szó sem lehet, a megoldás az egységes magyar párt alapítása.

Az összeolvadás

A közös párt alapításának részleteit illetően fontos megjegyezni, hogy nem egy vadonatúj pártot hoztak létre, hanem az MKDM úgymond „feláldozta” magát, és lehetővé tette, hogy az Együttélés és az MPP testületileg beleolvadjanak.

– A pártok legfelsőbb testületei, a kongresszusok ültek össze és döntöttek erről. Az új párt legmagasabb fórumát 40-40 százalékban az MKDM és az Együttélés adta, a maradék 20 százalékot pedig az MPP.  Arról, hogy a pártok testületileg léptek be, az egyes kongresszusok döntöttek – mondta lapunknak Csáky Pál, az akkori MKDM egyik vezetője, hozzáfűzve, hogy az MPP esetében volt némi elégedetlenség, mert egyenlő arányú képviseletet szerettek volna. Mivel azonban ez nem így valósult meg, a vezetőség több tagja kilépett a pártból.

A pártegyesülés azonban 1998-ban megvalósult, s cikkünk, illetve a jogfolytonosság szempontjából ez a lényeges: az MPP testületileg lépett be az MKDM-be, s az egyesült párt felvette a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nevet.
Az újabb fordulók

Arra talán már többen emlékeznek, bár annak is már tizenöt éve, hogy 2009-ben az MKP-ból kivált néhány meghatározó politikus a sikertelen pártelnökválasztást maga mögött tudó Bugár Béla vezetésével. Új pártot alapítottak Most–Híd néven, ám ez a párt az egykori FMK, majd MPP és MKP jogfolytonossága szempontjából nem játszik szerepet, hiszen azoknak nem jogutódja. A jogfolytonosságot továbbra is az MKP jelentette, amely több parlamenti választási kudarc után egy újabb változás eredményeként 2019-ben egyesült az időközben megalakult Összefogás Mozgalommal, és Magyar Közösségi Összefogás néven indult a választásokon. A jogfolytonosság nem szenvedett csorbát, hiszen azt az MKP továbbvitte az Összefogással való társulásba is.

Sajnos ez a próbálkozás sem hozott parlamenti képviseletet, és az MKÖ előbb Szövetségre, majd ezt követően Magyar Szövetségre változtatta a nevét. Azzal, hogy az új képződmények alapját mindig az MKP vagy annak utódja alkotta, továbbra is biztosított volt a jogfolytonosság. Így érkeztünk el napjainkba, amikor kijelenthető, hogy a Magyar Szövetség jogutódja az egykori Független Magyar Kezdeményezésnek is, amely a kommunista állampárti diktatúra után az első bejegyzett politikai párt volt, azaz a Magyar Szövetség ma a legrégebbi párt Szlovákiában.
A legfiatalabb pártelnök

A történet ezzel még nem ért véget. Ahogy azt a közélet és a politika iránt érdeklődő olvasóink tudják, a Magyar Szövetség 2024. szeptember végén tisztújító közgyűlést tartott, és Gubík Lászlót választotta elnökévé. Ennek sok egyéb mellett az a cikkünk témáját érintő különlegessége, hogy az 1986-ban született Gubík a maga 38 évével a legfiatalabb pártelnök. Vagyis az ország legrégebbi pártjának van a legfiatalabb elnöke.

– Jók az ilyen érdekességek és magam is szeretem például a fociban a statisztikákat, hogy ki rúgta a legtöbb szögletet vagy ki volt a legfiatalabb játékos, így akár a politikai események követése is szerethetőbbé válhat, amikor nem kemény harcokról szólnak a hírek, hanem ilyen érdekességekről.

Ugyanakkor azt is hozzátenném, hogy a boldogságot az jelentené, ha úgy lennék a legfiatalabb elnök, aki bevitte a pártot a parlamentbe. Arra már büszke is lehet az ember

- zárta gondolatát Gubík László.

Megjelent a Magyar7 2024/49. számában.

fmk
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.