Lazítana a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon az Európai Unió
A nemrég nyilvánosságra került tervezet szerint az Európai Bizottság a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát javasolja. Az EU szerint a lépéssel a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termelnek, csökkentik a vegyi növényvédő szerek használatát és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálnak a fogyasztóknak - írja cikkében a Magyar Nemzet. Az alábbiakban a lap írását foglaljuk össze.
A génmódosított növények (GMO) termesztése és forgalmazása jelenleg eltérő szabályozás alá esik a Föld különböző pontjain. Az Egyesült Államoknak nincsenek aggályai, ott az elvetett kukorica túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik - írja a Magyar Nemzet, de az Európai Unió sokkal szigorúbban áll a kérdéshez.
Legalábbis eddig!
A GMO-növények sejtjei nagyságrendekkel több rovarirtó szert tartalmazhatnak, mint az átlagos permetszerek. A termelt toxinok miatt nemcsak a kártevők pusztulnak el – erről a Klímapolitikaiintézet.hu-n jelent meg tanulmány –, hanem egyéb, sok esetben hasznos rovarfajok és a velük táplálkozó más állatok, például a madarak populációja is csökkenhet.
Ezenfelül a kártevők evolúciója sem áll meg: az Egyesült Államokban megjelent olyan kártevő, ami rezisztenssé vált a GMO-terményben lévő méreganyagokra - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
Az új génkezelési technológiák (NGT) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO-szabályozása után. Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO-szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszer-ellátása.
Az EU két évtizede egyértelműen elhatárolódott a génmódosítási eljárásoktól, elsősorban az ökoszisztémára és az emberi egészségre gyakorolt káros (vagy annak vélt) hatása miatt. A génszerkesztés viszont Brüsszel számára elfogadhatóbb eljárásnak tűnik, hiszen ennek során nem kerül fajidegen DNS a növénybe, hanem annak saját DNS-ét módosítják. A jelenlegi uniós szabályozás azonban a két eljárást nem különbözteti meg, ezért kell a finomhangolás.
Új géntechnológiai módszerek
Míg a laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetők, addig a termesztés olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy termék a piacra kerül. Már késő lépni, ha egy előre nem vizsgált káros hatás bekövetkezik, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért a kapcsolódó tevékenységek szabályozása elengedhetetlen. Magyarország nem támogat semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság 2021-ben felülvizsgálatot indított, miután arra a következtetésre jutott, hogy a 2001-es GMO-jogszabályok nem felelnek meg a célnak. A napokban közzétett jogszabálytervezet a genomtechnikával „megbabrált” növényeket két kategóriába osztaná fel.
Azok, amelyek természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is előfordulhatnak, mentesülnének a GMO-jogszabályok és a címkézési követelmények alól. Az összes többi NGT-növényt GMO-ként kezelnék, amely kockázatértékelést és engedélyezést igényel.
A Reuters szerint a növények akkor tartoznak az első kategóriába, ha legfeljebb húsz genetikai módosítást hajtottak végre bennük. Gyorsabb engedélyezési eljárás alkalmazható a második kategóriájú növényekre, ha például jobban tolerálják az éghajlatváltozást vagy kevesebb vizet vagy műtrágyát igényelnek. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU kormányainak jóvá kell hagyniuk. A beleegyezést a magyar kormánytól nem lesz egyszerű beszerezni - írja a lap.
Magyar álláspont
A Kormány.hu portálon ugyanis az jelent meg: a javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez azért meglehetősen érzékeny kérdés Magyarországnak, mert 2015-ben éppen a magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérni az EU GMO-irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy nem.
A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól.
A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon a klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT-fajták – a korábbi GMO-kra is jellemző módon – a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni) vagy a speciális beltartalmi tulajdonságokra. Ugyanúgy, mint az első generációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Eközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látni. A szakemberek szerint az új géntechnológiák, ha szabad utat kapnak, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az elképzelésnek természetesen nemcsak ellenzői, támogatói is vannak. A Bayer, a világ második legnagyobb vetőmag- és növényvédőszer- gyártója úttörőnek nevezte a javaslatot.
