Lapszemle: Magyar autonómia Szlovákiában?

Az utóbbi napok eseményei megmutatták, hogy a szlovák fél egyáltalán nincs felkészülve a nagy szlovák-magyar összeborulásra. Mindezt nemcsak a szlovák közvélemény, a számos gyűlölködő kommentár és magyarok elleni uszítás bizonyítja a közösségi oldalakon, de a jeles szlovák politikusok kijelentései is.

A szlovák közéletet felháborította az az információ, hogy a magyarok a szlovák alkotmány preambulumának megváltoztatását kérik. Az autonómia szó pedig továbbra is vörös posztó marad a többségi nemzet tagjai számára.

Rastislav Káčer, volt budapesti szlovák nagykövet szerint a magyarok többek között azért sem tudnak túllépni Trianonon, mert továbbra is úgy érzik, ők „voltak ennek a projektnek a tulajdonosai” (utalva a történelmi Magyarországra - szerk.megj.). A Pravdának adott interjúban megemlíti, hogy a magyar nyelvben nem különböztetik meg a Trianon előtti és utáni Magyarországot, hanem annak folytatásának tartják (ellenben a szlovákokkal, ahol van Uhorsko és Maďarsko). A szlovákokra ellenben afféle hálátlan partnerként tekintenek, aki „ebből a kiváló kapcsolatból kilépett”.

Káčer szerint a magyar a legpesszimistább nemzet, amellyel valaha is találkozott, aki hajlamos a túlzott önsajnálatra. Sok feldolgozatlan traumával küzd, és Trianon is éppen egy ilyen jelenség a számukra.

A magyarok azonosságtudata már akkoriban is úgy volt beállítva, hogy ők nem egy kis közép-európai nemzetnek látták magukat (Káčer szerint ugyanis egy 10 milliós nemzet igenis kicsinek számít), ellenben a franciák, britek, németek szintjén érezték magukat. Ma is úgy gondolják, hogy terveiket az egységes politikai nemzet kiépítésére valaki meghiúsította.

Kiemelte az „érzéketlen magyarosítás” (maďarizácia) negatív kihatását a szlovák-magyar viszonyokra, és a szlovákok rossz helyzetére mutatott rá „Uhorszkó” ideje alatt, ami valójában Trianonhoz vezetett.

Peter Schutz, a Sme napilap kommentátora szerint Matovič meghívása a pozsonyi várba meglepő, értelmes és baráti gesztus volt a magyar kisebbség felé. Véleménye szerint azonban az akció „szépséghibája, hogy minden meghívott vendég az MKP köréből került ki, a Hidat pedig ignorálták”.

Schutz szerint Matovič kinyújtott jobbjára a magyarok empátiamentesen válaszoltak, és „valamiféle memorandumot toltak oda neki, a „Maďarské okolie” (magyar körzet) követelésével együtt, amit nem lehet másként értelmezni, mint politikai autonómiaként”.

A szerző szerint Bárdos és csapatától nem volt valami jó ötlet a megértés és egymás felé való közelítés eme gesztusába efféle „bombát” belevinni, mert a szlovákok számára a „maďarské okolie” igenis egy bomba.

Anton Hrnko (SNS) szerint a magyarok memoranduma Szlovákia szuverenitásának megszüntetését jelenti. Az MKP autonómiakövetelései Hrnko szerint elfogadhatatlanok, és az alkotmánymódosítással egyenesen Szlovákia létezését kérdőjeleznék meg.

Közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy éppen

Nyilatkozott a szlovák preambulum megváltoztatásával kapcsolatban is: „Ha a Szlovák Köztársaság alkotmánya csak polgári elven alapulna, nem lenne ok, sem indok egy független Szlovákia létrejöttére, mivel a nemzetközi jog csak a nemzet önrendelkezési jogát ismeri, nem pedig polgárok különböző csoportjainak jogát”.

Hrnko szerint pedig Szlovákia éppen a szlovák nemzet önrendelkezési jogát fejezi ki. A politikus szerint egyébként sem lehetséges egy autonóm magyar terület létrehozása, mivel „Szlovákiában nincsen etnikailag tiszta magyar terület”.

Továbbá, arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy szüntesse be a magyar irredentisták támogatását Szlovákiában, „ne hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéstől is nagyobb katasztrófába vigye az országot”.

Viera Žúborová politológus szerint az MKP „nyitott ajtót akar berúgni”. Véleménye szerint a párt tagjai mentálisan a 19. században ragadtak, mert amit követelnek, már az Európai Unió biztosította: a határok problémamentes átjárása, az EU-támogatások felhasználása regionális együttműködések keretében, Dél-Szlovákiában vannak magyar polgármesterek, és az ottani hivatalokban informálisan beszélnek magyarul.

Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter a magyarok memorandumát a kormányfő nagylelkű gesztusának elutasításaként értékeli.

„Elvileg ez teljesen ellentmond az európai kisebbségvédelmi jog minden normájának, ugyanakkor semmiképpen sem járul hozzá a Szlovákia és Magyarország közötti jó viszonyokhoz”.

Peter Pellegrini exminiszterelnök szerint nem szükséges speciális szerződéseket kötni a lakosság egy bizonyos részével, mivel minden lakost képviselnek. Véleménye szerint a szlovák-magyar viszonyok az utóbbi tíz évben a legjobbnak mondhatók, így nincs ok arra, hogy e téren más irányba mozduljon el a kormány.

Boris Kollár (Sme rodina) ennek kapcsán még élesebben fogalmazott: „Nagyon nem örülnék annak, ha akármelyik politikus lehetőséget adna belekapaszkodni, avagy esetleg csak kissé megnyitni ezt a könyvet vagy szerződést. Ez mindkét állam számára beláthatatlan következményekkel járna”.

A politikus szerint a két ország közötti kapcsolatok standard felettiek, és véleménye szerint inkább a jövőbe kell tekinteni.