Külügy: Nincs szükség különálló kisebbségi törvényre
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek Szlovákiában standard feletti jogokat élveznek. Ezért a külügyminisztérium szerint nincs szükség különálló kisebbségi törvényre, hiszen ezt a területet már több létező törvény is szabályozza, amelyek teljes mértékben összhangban vannak az SZK nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A külügyi tárca a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatra reagált, melynek elkészítését a kisebbségi kormánybiztos hivatala koordinálta.
A tárca állásfoglalásában rámutat, hogy az alkotmány nem írja elő egy kisebbségekkel foglalkozó egységes jogszabály létrehozását.
Ha erre mégis sor kerülne, Juraj Tomaga, a külügyminisztérium szóvivője szerint a törvény előkészítését széles körű szakmai diskurzusnak kellene megelőznie.
A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy
A fenti tényekre hivatkozva a minisztérium nem ajánlja a kisebbségi kormánybiztos által bemutatott jogalkotási szándéknyilatkozattal összefüggésben a további eljárást.
A Nemzeti Kisebbségekért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottság tagjai január 23-ai ülésükön annak ellenére is jóváhagyták a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatot, hogy a külügyi tárca képviselője a javaslat ellen foglalt állást.
A bizottság egyben indítványozta, hogy a kormány emberi jogokért, nemzeti kisebbségekért és a nemek közötti egyenlőségért felelős tanácsa az említett jogalkotási szándéknyilatkozatot terjessze a kormány elé.
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatot egy kisebbségi szakértőkből és a kormánybiztosi hivatal munkatársaiból álló munkacsoport dolgozta ki. 2019 áprilisa óta dolgoztak a javaslaton, melyet különféle kisebbségi szervezetek is véleményezhettek.
Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos szerint az új kisebbségi törvény egységesítené a jelenlegi, széttöredezett jogi szabályozást, és a lehető legátfogóbban határozná meg a kisebbségi jogokat az alkotmánnyal, valamint az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel és ajánlásokkal összhangban.
– fűzte hozzá a kormánybiztos.
