Köztársasági elnökké választották Baka Andrást
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét.
Baka András a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének köztársasági elnökké választása után tartott beszédében kedden a Parlamentben. A megválasztott köztársasági elnök a szembenézés elkerülhetetlenségéről is beszélt és az államról való közös gondolkodás fontosságát hangsúlyozta. Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom,
Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség - mondta beszéde elején.
A megválasztott államfő úgy fogalmazott: az Országgyűlés határozata a megválasztásáról nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom, váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt számára a jelölés is. Hozzátette, a jelölés azért volt váratlan, mert egy hosszú szakmai életút után az ember már nem keres új kihívásokat. Baka András köszönetet mondott az őt megválasztóknak, ahogy azoknak az ajánlását is megköszönte, akik őt, a munkáját vagy megszólalásait ismerve a "sok érdemes jelölt között" erre a feladatra alkalmasnak találták. Baka András azt mondta: a társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások azonban csalódottságot és bizonytalanságot, ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon. Egy új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést – fogalmazott. Tudnunk, értenünk kell, hogy hogyan jutottunk idáig - hangsúlyozta. Azt mondta: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Az elmúlt mintegy két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érintik – sorolta a megválasztott államfő. Hozzátette: régóta ismert tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem is. Baka András szerint szinte minden olyan terület válságban van, amelyek közvetlenül meghatározzák mindennapi életünket. Az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a közbeszerzések rendszere, az állami vagyon átrendeződése, a földtulajdon koncentrációja, és a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia – jelezte. Megjegyezte: egy demokrácia nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól, hogy az emberek elhiszik azt, hogy a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak.
Baka András a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak. Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és az önmérséklet.
A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor "nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra". Akik ma csalódtak, akik nem változást akartak, azoknak nem kell megtagadni a hitüket vagy a politikai meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországában. A politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük, hallgatniuk vagy kívülállóknak érezniük magukat saját hazájukban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország jelen állapotáért más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, annak, aki kiszolgálta és annak, aki hallgatott. Mindebből azonban nemcsak azoknak kell tanulniuk, akik a hatalmat gyakorolták, a tanulságok levonásából senki sem maradhat ki. Könnyű azt mondani, hogy mindezt mások tették velünk, de "egy demokrácia nem csak akkor sérül, amikor valaki túllépi a hatalmát, hanem akkor is, amikor egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet" - értékelt.
Baka András azt is mondta: az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de okot ad a bizakodásra is. A szabadság iránti igény, amely hosszú időn keresztül elszórtan, egymástól függetlenül jelent meg gondolkodók, újságírók, ügyvédek, civil szervezetek, művészek és sok más ember megszólalásaiban, egyszer csak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált visszhangra. Ami korábban egyes emberek kritikája, tiltakozása vagy bátorsága volt, abból széles társadalmi akarat lett.
A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését. A következő évek kérdése az lesz, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel. Értékelése szerint súlyos tévedés volna azt gondolni, hogy egy választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Természetesen szükség van megfelelő alkotmányra, szabad választásokra, független bíróságokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra és ellenőrizhető kormányzásra, de mindezek mellett szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is. Olyan kultúrára, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség - sorolta.
Peter Pellegrini köztársasági elnök gratulált Baka András újonnan megválasztott magyar államfőnek, és hozzátette, reméli, hamarosan Szlovákiában üdvözölheti az új államfőt – tájékoztatta a TASR hírügynökséget az elnöki hivatal kommunikációs osztálya.
– fogalmazott az államfő, és hozzátette, hisz abban, hogy közösen hozzájárulhatnak a régió stabilitásához, biztonságához és jólétéhez, valamint a közös érdekeket képviselhetnek az európai politikában.
Pellegrini jó egészséget, erőt, bölcsességet és sok sikert kívánt Magyarország új köztársasági elnökének a magyar állampolgárok szolgálatához és megbízatása teljesítéséhez. „Várom, hogy személyesen találkozhassunk, amire alkalmat adhat a V4-országok elnökeinek közelgő szlovákiai csúcstalálkozója” – tette hozzá az államfő.
Nicusor Dan román államfő gratulált Baka Andrásnak magyar köztársasági elnökké választásához kedden.
A román elnök az X közösségi hálózaton közzétett angol nyelvű bejegyzésében úgy értékelte, Romániának és Magyarországnak most értékes lehetőségük nyílik arra, hogy tovább erősítsék együttműködésüket. "A polgáraink javát szolgáló, politikai, gazdasági és európai együttműködésünk elmélyítése érdekében várom, hogy együtt dolgozhassunk Önnel" - fogalmazott Baka András köztársasági elnökhöz intézett üzenetében a román államfő.
Méltatlannak nevezte a köztársasági elnöki tisztségre az államfőnek kedden megválasztott Baka Andrást a Fidesz és KDNP frakcióvezetője a Facebookon.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az Országgyűlésben az új államfő megválasztásán és beiktatásán, hanem Tatán, az 1956-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál helyeztek el koszorút, megemlékezve a tatai sortűz áldozatairól.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője az eseményről a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyarországon egészen a Tisza-kormány hatalomra kerüléséig volt két fontos konszenzus: egyrészt, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, másrészt, hogy a modern Magyarország 1956 forradalmának szellemi örököse.
A Tisza Párt hatalomra kerülésével mindkét konszenzus megdőlt - hangsúlyozta a frakcióvezető hozzátéve, hogy Baka Andrást nem tekintik köztársasági elnöküknek. Rétvári Bence szintén a Facebookra feltöltött videójában úgy fogalmazott: Baka András nem méltó Magyarország köztársasági elnökének, mert nem testesíti meg a nemzet egységét az, aki "nem a forradalmárok mellett döntött Strasbourgban". A politikus által említett strasbourgi döntéshez a Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ai ítélete nyomán indult jogi eljárás "vezetett". A bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében.
A tényállás szerint 1956. október 26-án Korbely János százados mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitánysághoz ment, hogy a felkelőktől visszafoglalja az épületet, ott tüzet vezényelt, és maga is lőtt, ennek következtében három ember meghalt, három megsebesült. Korbely János tettét 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletét.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a bírák - köztük Baka András, aki akkor a testület magyar tagja volt -, azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, avagy "csupán" emberölés volt, ami akkorra elévült, és ezért nem büntethető. Ennek megítélésekor főként azt vizsgálták, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás a konkrét helyzetben olyan személynek minősíthető-e, aki előzőleg már "letette a fegyvert" - ebben az esetben ugyanis az ő lelövése már nem egyszerű emberölésnek, hanem emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekménynek minősül.
A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt a pisztolyához, mert át akarta azt adni. A strasbourgi bíróság 2008. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében Korbely Jánosnak adott igazat, és kimondta: nem valósult meg az emberiesség elleni bűntett, a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben kihirdetett elmarasztaló ítélete ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya 7. cikkének, amely szerint bűncselekmény hiányában büntetést sem szabad kiszabni. A strasbourgi bíróság 11 szavazattal 6 ellenében hozta meg döntését, és Baka András a többséggel szavazott.
Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1971-ben érettségizett az I. István Gimnáziumban, majd 1973-ban tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, ahol 1978-ban szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, többször meghívták előadónak Franciaországba és Németországba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa. 1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.
Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. 1990-ben könyvet írt Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig: A magyar nemzetiségi politikai gondolkodás változásai címmel. 1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke volt. 1996 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője volt.
Ez idő alatt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság titkári, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportja vezetői tisztségeit is ellátta. 1991-ben parlamenti mandátumáról lemondott, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tagjává választották. 2008-ig volt a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar bírája. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt.
2009. június 22-én az Országgyűlés (harmadszori próbálkozásra) hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta. A poszttal együtt a bíróságok központi igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöki tisztét is betöltötte.
2011. december 31-én elnöki megbízatása megszűnt a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján. (A Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, elvált egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, a megszüntetett OIT elnökének igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerültek.) A mindkét tisztet ellátó, az igazságügyi reformot bíráló Baka kúriai elnöki megválaszthatóságát azzal zárták ki, hogy a hivatal betöltéséhez az új törvényi szabályozásban öt év magyarországi bírói gyakorlatot írtak elő.
Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB 2014. májusi elsőfokú és 2016. júniusi másodfokú, jogerős ítéletében is elmarasztalta Magyarországot, ítéletében kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából. Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott elmozdítása után.
Göncz Árpád író, műfordító, aki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) listáján került az első szabadon választott Országgyűlésbe, 1990. május 2. és 1990. augusztus 3. között az Országgyűlés elnökeként ellátta az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az SZDSZ megegyezése nyomán köztársasági elnöknek választotta meg, és másnap lépett hivatalba. Az Országgyűlés 1995. június 19-én újabb öt évre újraválasztotta a tisztségben.
Mádl Ferenc jogászprofesszort az Országgyűlés 2000. június 6-án, az elnökválasztás harmadik fordulójában választotta köztársasági elnökké a Fidesz és az FKGP közös jelöltjeként, és 2000. augusztus 4-én lépett hivatalba.
Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét 2005. június 7-én a Fidesz és az MDF által támogatott jelöltként az Országgyűlés a harmadik fordulóban választotta meg a tisztségre, és augusztus 5-én lépett hivatalba.
Schmitt Pál olimpiai bajnok vívót, sportdiplomatát, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az Országgyűlés akkori elnökét a Fidesz-KDNP jelöltjeként 2010. június 29-én választotta államfővé az Országgyűlés, és 2010. augusztus 6-án lépett hivatalba. Schmitt Pál 2012. április 2-án jelentette be, hogy lemond államfői megbízatásáról, a tisztséggel járó feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át.
Áder Jánost, az Országgyűlés volt elnökét, a választás időpontjában a Fidesz európai parlamenti képviselőjét a Fidesz-KDNP által támogatott jelöltként 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, és május 10-én lépett hivatalba. A parlament 2017. március 13-án újraválasztotta a tisztségre.
Novák Katalin korábbi családokért felelős tárca nélküli minisztert, a Fidesz korábbi alelnökét a Fidesz-KDNP jelöltjeként az Országgyűlés 2022. március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek, Magyarország első női államfője május 10-én lépett hivatalba. Novák Katalin 2024. február 10-én lemondott a tisztségről, az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át.
Sulyok Tamás jogászt, az Alkotmánybíróság elnökét a Fidesz-KDNP jelöltjeként 2024. február 26-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, a rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnök március 5-én lépett hivatalba. Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 20-án, az Alaptörvény 17. módosításának életbe lépésével szűnt meg, az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
Göncz Árpád (1990-2000); Mádl Ferenc (2000-2005); Sólyom László (2005-2010); Schmitt Pál (2010-2012); Áder János (2012-2022); Novák Katalin (2022-2024); Sulyok Tamás (2024-2026); Baka András (2026-)
